Háztartási méretű kiserőművek
Mi a háztartási méretű kiserőmű?
HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, amely:
- közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik,
- erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét,
- maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképességű.
Energiaforrás szerint milyen típusú HMKE rendszerek léteznek?
Napelemes termelő berendezés
A napelemtáblák soros és párhuzamos kapcsolásával állítható elő az áramátalakító (inverter) szükséges bemeneti feszültsége. Az inverter a napelemek által szolgáltatott egyenáramú energiából a hálózati feszültségnek megfelelő nagyságú és frekvenciájú váltakozó áramú energiát állít elő. Az 1 kW teljesítményű napelemes rendszer által szolgáltatott villamos energia körülbelül 1000-1100 kWh/év.
Típusai
Jelenleg az amorf és a kristályos (ezen belül: mono- és polikristályos) napelemek használata jellemző. Az amorf napelemek ára kedvezőbb, de élettartamuk és hatásfokuk körülbelül a fele a kristályos napelemekének. A jobb hatásfokú kristályos napelemek közül a polikristályos szórt fénynél, a monokristályos tiszta napsütésnél teljesít jobban, a különbség azonban az éves termelt energiamennyiségben nem számottevő.
Milyen részekből áll a rendszer?
- Tartószerkezetre rögzített napelem modulokból
- A csatlakoztatást biztosító speciális kábelekből
- Áramátalakítóból (inverter).
Szélturbinás termelő berendezés
Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén inverteres vagy közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik a szélturbinás termelő berendezés. A berendezés által szolgáltatott villamos energia az előzetes szélmérések alapján becsülhető.
Milyen részekből áll a rendszer?
- Tartószerkezetre szerelt vízszintes- vagy függőleges tengelyű szélturbina
- Egyen- vagy váltakozó áramú generátor
- Váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozó
- Egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter)
Vízturbinás termelő berendezés
A berendezés kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik. A vízturbinás termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a vízhozamból és az esésmagasságból becsülhető.
Milyen részekből áll a rendszer?
- Folyóvíz szintkülönbségét biztosító gátrendszer
Függőleges- vagy vízszintes tengelyű vízturbina
Egyen- vagy váltakozó áramú generátor
Váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozó
Egyenáramú táplálás esetén áramátalakító (inverter).
Motorhajtású termelő berendezés
A motorhajtású termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a hajtómotor teljesítményének 30-50%-a. Ha a motorban képződő hőmennyiség is hasznosításra kerül (pl. fűtés, használati melegvíz előállítás) a teljes rendszer hatásfoka 90% feletti értéket is elérhet.
Milyen részekből áll a rendszer?
- Belső- vagy külső égésű motor
Egyen- vagy váltakozó áramú generátor
Egyenáramú táplálás esetén áramátalakító (inverter).
Közcélú hálózatra kapcsolás szerint milyen típusú HMKE rendszerek léteznek?
Hálózatra tápláló (szigetüzemre alkalmatlan) termelő berendezés
Ez a legelterjedtebb, legegyszerűbb, legtakarékosabb kialakítás. Fontos tudni, hogy ez a berendezés nem képes üzemelni, ha a közcélú hálózaton megszakad az energiaszolgáltatás (üzemzavar vagy tervszerű kikapcsolás).
Ilyen termelő berendezés a normál (szigetüzemre alkalmatlan) inverteres és a teljesítményszabályozásra alkalmatlan közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer.
Szigetüzemre alkalmas termelő berendezés
Inverteres rendszer: tárolókapacitással (akkumulátortelep), speciális szigetüzemre alkalmas inverterrel felépített rendszer, amely a közcélú hálózaton bekövetkező áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és az akkumulátortelepből – annak kapacitásáig – biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megszűnése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.
Közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer: teljesítményszabályozásra alkalmas rendszer, a közcélú hálózaton bekövetkező áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és a generátor kapacitásáig biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megszűnése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.
A szigetüzemre alkalmas rendszerek jóval drágábbak (az olyan plusz eszközök miatt, mint: akkumulátortelep, töltésvezérlő, speciális inverter, szabályozás), alkalmazásuk közcélú hálózati kapcsolattal rendelkező felhasználók esetén csak gyakori hálózati zavarok, illetve speciális (szünetmentes) táplálási igény esetén megtérülő.
Szempontok a háztartási méretű kiserőművek telepítéséhez
Melyik HMKE telepítő társaságot válasszam?
Javasoljuk, hogy több telepítő társaságtól kérjen ajánlatot és ne feltétlenül az ár alapján döntsön, hiszen ez egy hosszú távú befektetés. Komolytalannak vehető az az ajánlat, amely helyszíni vizsgálat nélkül pusztán a termelő berendezés teljesítménye alapján készül.
Milyen teljesítményű HMKE telepítésével járok a legjobban?
A HMKE teljesítményének meghatározásánál a villamosenergia-fogyasztásából induljon ki, és ehhez illessze az elképzelt rendszert. Túltermelésbe a jelenlegi szabályozás miatt nem érdemes befektetni. Emelkedő felhasználás, vagy többlettermelést támogató jogi környezet esetén még mindig bővítheti a termelő berendezését.
A legjobb megtérülés éves elszámolás esetén adódik, ha a rendszer teljesítménye az éves villamosenergia-fogyasztáshoz illeszkedik. (Éves termelés/éves fogyasztás részaránya £ 100%). Az éves villamosenergia-igény ismeretében a fogyasztáshoz illesztett napelemes rendszer mérete közelítőleg meghatározható az alábbi képlettel:
villamosenergia-igény (kWh/év) / 1100 kWh (PV átlagtermelés) = __ kVA (PV inverter teljesítmény)
(Pl. 4000 kWh/év fogyasztáshoz 3,6 kVA PV inverter teljesítmény választandó)
A napelemes rendszer méretét kalkulátorunk segítségével könnyen kiszámolhatja.
Hány fázisú HMKE-t telepítsek?
Ha teheti, többfázisú termelő berendezést válasszon.
Egyforma teljesítményű termelő berendezés esetén a háromfázisú berendezés 1/6 hálózati problémát okoz az egyfázisú berendezéshez képest. A problémák sok esetben csak hálózati beavatkozással, hálózatrekonstrukcióval kezelhetők, amelyek értéke beépül a villamos energia árába.
Honnan tudhatom meg, hogy mekkora a rendelkezésre álló teljesítmény a felhasználási helyemen?
A rendelkezésre álló teljesítmény
- szerepel a hálózathasználati szerződésének V. pontjában,
- leolvasható a mérőórájánál található kismegszakítókon:
- található rajtuk egy betű (jellemzően B vagy C) és egy szám (Amper értéke). Például: B16 = 16 Amper vagy B32 = 32 Amper
Ha kismegszakító nem olvasható le, a színkódok alapján is felismerhető. Pl. 4A barna , 6A zöld, 8A narancs , 10A piros, 13A arany , 16A szürke, 20A kék , 25A sárga , 32A bíbor, 40A fekete, 50A fehér
Rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó háztartási méretű kiserőmű igény esetén mi az eljárás?
Mivel a háztartási méretű kiserőmű teljesítményét a jogszabály a rendelkezésre álló teljesítményhez rögzíti háztartási méretű kiserőmű építése előtt szükséges a felhasználási hely rendelkezésre álló teljesítményének megemelése legalább a tervezett háztartási méretű kiserőmű mértékéig.
Ha Ön nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművet (HMKE) szeretne építeni, mint a jelenleg rendelkezésre álló teljesítménye, akkor küldje be HMKE igényét, megvizsgáljuk, hogy milyen feltételekkel létesíthető a rendszer, és tájékoztatjuk teendőiről.
Állami támogatás háztartási méretű kiserőműre
Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, kérjük, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.
Háztartási méretű kiserőművek engedélyeztetése
Miért kell a háztartási méretű kiserőművet engedélyeztetnem?
Ha Ön saját villamosenergia termelő berendezést (pl. napelem) működtet a felhasználási helyén, annak hatása van a közcélú hálózatunk működésére. A hálózatra kapcsolást és az üzembe helyezést megelőzően a biztonsága, és a hálózat megfelelő működése érdekében szükséges az engedélyeztetés, tervkészítés, ellenőrzés.
Mennyi időt vesz igénybe egy HMKE rendszer engedélyeztetése?
Az engedélyeztetési folyamat az igénybejelentéstől hozzávetőlegesen 65 napot igényel. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ehhez az átfutási időhöz hozzáadódik, amíg Ön vagy a kivitelezője által végrehajtandó feltételek teljesülnek (pl. csatlakozási dokumentáció kivonat benyújtására Önnek/kivitelezőjének 90 nap áll rendelkezésére).
Pályázati finanszírozáshoz milyen nyilatkozatok szükségesek?
A pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkő határozható meg:
- Pályázat beadásához az igénybejelentésre adott, vagy a Nyilatkozat pályázathoz című igazolás csatolandó, amely tartalmazza a termelő berendezés és a felhasználási hely adatait.
- A pályázat második lépcsőjeként (vagy az előleg lehívásához) a csatlakozási dokumentáció jóváhagyás csatolandó, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi.
- A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződés csatolandó, amely rögzíti a megváltozott helyzetet és tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait.
Mennyibe kerül a HMKE engedélyeztetése és a hálózatra való csatlakoztatás?
- A HMKE rendszer engedélyeztetése és a hálózatra való csatlakoztatása ingyenes.
- A telepítés költségeiről kivitelezője tud érdemi információt adni.
- Akkor számolhat többlet költséggel, ha a mérőhelyét korszerűsíteni kell. A mérőhely megfelelőségével kapcsolatban a rendszer telepítésekor, a készre jelentést megelőzően keressen fel egy regisztrált szerelőt.
Mi az a csatlakozási dokumentáció?
Tartalmazza a rendszer kialakítására, védelmére, üzemeltetésére vonatkozó műszaki információkat. Ez alapján dönthető el, hogy a tervezett HMKE berendezés csatlakoztatható-e a közcélú hálózatra (működése nem okoz-e problémát a hálózaton).
Ezt a dokumentációt csak villamos tervezői jogosultsággal rendelkező személy készítheti.
Az engedélyeztetés során nekünk csak a csatlakozási dokumentáció kivonat nyomtatványt kell elküldeni, a teljes csatlakozási dokumentációt nem. Kérjük, utóbbit őrizze meg, ugyanis szerelőink a helyszíni munka során elkérhetik.
Ügyfélként minden esetben követelje meg tervezőjétől a szabályos csatlakozási dokumentációt. A HMKE telepítéssel egy több tíz évig működőképes rendszert vásárolt, amelyhez egyéb használati eszközökhöz hasonlóan általános eszközleírást, működési, karbantartási utasítást, garanciális előírást, megfelelőségi nyilatkozatot kell kapnia, mely a csatlakozási dokumentáció. Üzembe helyezéskor ezt ellenőrizhetjük, hiánya meghiúsítja az üzembe helyezési folyamatot.
A csatlakozási dokumentáció tartalma
- csatlakozási dokumentáció kitöltött előlapja,
- a telepítendő berendezések és a kívánt csatlakozási mód leírása,
- az elszámolási mérőrendszer és a mérőhely kialakításának leírása és
- egyvonalas kapcsolási rajza,
- védelmi beállítási értékek táblázata,
- térképszelvényen jelölt telepítési hely, elhelyezési rajz,
- tulajdoni lap, tulajdonosi hozzájárulás (ha a beruházó nem azonos a tulajdonossal),
- egyvonalas kapcsolási rajz a tulajdoni határ és tulajdonosok megjelölésével,
- termelői nyilatkozat.
A csatlakozási dokumentáció kivonat kitöltésekor mire kell kiemelten figyelni?
Az alábbi hiányosságok esetén a csatlakozási dokumentációt elutasítjuk:
- nem beazonosítható felhasználó (1. pont hiányos, vagy ellentmondásos kitöltése),
- az igénybejelentés során jóváhagyott csatlakozási teljesítmény kisebb, mint a csatlakozási dokumentációban szereplő érték,
- az jóváhagyott csatlakozási módnál kisebb (egyfázisú, kétfázisú, háromfázisú) a csatlakozási dokumentációban szereplő fázisszám,
- az inverter típusa nem szerepel az aktuális engedélyezett inverterek listájában (OVRAM engedélyes eszköz beépítésével jóváhagyható),
- a listáról lekerült inverter esetén hiányzik az inverter beszerzési idejére vonatkozó bizonyítvány (adott időpontban listán szereplő inverter elfogadható, ha bizonyítható, hogy a vásárlás időpontja megelőzi az inverter listáról való lekerülés időpontját),
- AC oldali túlfeszültségvédelem típusa nincs kitöltve,
- az inverter/védelmi berendezés beállítási értékei hiányosak, vagy határértéket meghaladók,
- forgógépes termelő berendezés esetén a védelmi berendezés nem engedélyezett (csak OVRAM engedélyes védelmi berendezések alkalmazhatók)
- a csatlakozási dokumentáció készítője nem beazonosítható (a csatlakozási dokumentációt csak regisztrált villanyszerelő vagy villamos tervező (EN-ME, EN-VI, V) írhatja alá)
- a csatlakozási dokumentáció aláírásai hiányoznak (a felhasználó és a villamos tervező aláírása kell).
Milyen esetekben nyújthatom be a csatlakozási dokumentáció kivonatot az igénybejelentéssel együtt?
Ha a tervezett rendszer teljesítménye:
- 1 Fázisú HMKE esetén <2,5 kVA
- 2 Fázisú HMKE esetén <5 kVA
- 3 Fázisú HMKE esetén <15 kVA
és ha a felhasználási helyre NEM igaz egyik sem:
- dűlőben, külterületen van (csak helyrajzi számmal rendelkezik),
- rendeltetése nyaraló, üdülő, pince.
A HMKE telepítése után mit ellenőrzünk a helyszínen?
- mérőhely és mérő megfelelősége
- érintésvédelmi jegyzőkönyv
- AC oldali túlfeszültség-védelem fokozatának azonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel
- inverter típusazonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel,
- inverter védelmi beállítási értékek azonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel
- a gyártó által hivatalosan az adott eszközre beazonosíthatóan adott nyilatkozat a beállítási értékekről
- szigetüzem elleni védelem ellenőrzése az első túláramvédelmi készülék lekapcsolásával (az inverternek 0,2 s alatt le kell kapcsolódnia),
- automatikus hálózatra kapcsolódás ellenőrzése (a visszatérés/felszabályozás minimum 1 perc késleltetés múlva történjen),
- a HMKE és a kisfeszültségű elosztó közötti leválasztó kapcsoló ellenőrzése.
Mit várhatok el HMKE telepítése esetén a telepítő társaságtól?
A megrendelőnek (ügyfélnek) a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlása alapján az alábbi igazolásokat, dokumentációt javasolt bekérnie a tervezőtől/kivitelezőtől:
- minőségi, illetve megfelelőségi tanúsítványok (napelem, inverter, csatlakozó dobozok, kábelek, tartószerkezet)
- áramszolgáltatói csatlakozási terv/dokumentáció és az azt befogadó áram-szolgáltatói nyilatkozat
- garanciajegyek
- erősáramú berendezés első felülvizsgálati jegyzőkönyve, mely tartalmaz
- érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot
- tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatot
- kivitelezési szerződés, teljesítés igazolás, számla
- komplett műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, kiviteli/megvalósulási tervdokumentációval
- a berendezés üzemeltetési – karbantartási utasítása, melyről személyes oktatást is kell kérni
A javaslat célja a villamos eredetű tűzkárok megelőzése és csökkentése.
A HMKE hálózathoz való csatlakozás alapvető feltételei
Ki telepíthet HMKE-t?
Csak a rendszer nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, ezért nem csak magánszemélyek, háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi ingatlanok is telepíthetnek.
Mik a HMKE telepítésének alapvető feltételei?
A felhasználási hely:
- kisfeszültségű hálózathoz (KIF) csatlakozik;
- érvényes hálózathasználati szerződéssel rendelkezik,
- nem ideiglenes szerződéssel rendelkezik (meglévő csatlakozás);
- nem közvilágítási;
- jogviszonya nem alfogyasztói, tehát nem magánvezetékhez kapcsolódik;
- nappali tarifán vételez (nem éjszakai/vezérelt, nem idényjellegű, nem zónaidős/hőszivattyús);
- nem előrefizetős mérővel rendelkezik.
- mérőhelye regisztrált szerelő által ellenőrzött, korszerű, szükség esetén felújított.
A HMKE rendszer
- teljesítménye (inverter) maximum 50 kVA,
- teljesítménye (inverter teljesítménye) nem haladhatja meg a hálózathasználati szerződésében meghatározott rendelkezésre álló teljesítményének mértékét.
Mekkora egy-, két-, és háromfázisú háztartási méretű kiserőmű telepíthető?
A felhasználási helyen az általános/közintézményi (nappali) rendelkezésre álló látszólagos teljesítmény kVA-ben kifejezett értékének megfelelő háztartási méretű kiserőmű telepíthető. A termelő berendezés csatlakozási fázisszáma alapján a következő határértékek adódnak:
- egyfázisú termelőegység esetén maximum 5 kVA
- kétfázisú termelőegység esetén maximum 10 kVA
- háromfázisú termelőegység esetén maximum 50 kVA
A háztartási méretű kiserőművek számának rohamos növekedése miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hálózat túlterheltté válik. Új telepítésnél és a meglévő rendszer bővítésénél is szükséges a benyújtott igény vizsgálata. Kollégáink ilyenkor ellenőrzik, hogy az adott felhasználási helyhez tartozó közcélú hálózat fogadni tudja-e az igényelt teljesítményt. Jogszabály szerint, ha a hálózati feltételek adottak, akkor 5 kVA-ig igényelhető 1 fázisú termelő egység, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a 2,5 kVA feletti rendszerek csatlakoztatását műszaki okok miatt gyakran csak 3 fázison tudjuk engedélyezni. Kérjük lehetőség szerint 3 fázisú rendszert telepítsenek.
Mi korlátozhatja a rendelkezésre álló teljesítményen kívül a HMKE telepítését?
Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén legfeljebb 5 kVA-es termelő berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre.
- egyfázisú termelő berendezés legfeljebb 5 kVA teljesítményig,
- kétfázisú termelő berendezés esetén legfeljebb 10 kVA teljesítményig,
- háromfázisú termelő berendezés esetén a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA teljesítményig létesíthető.
További korlátozó tényezők lehetnek például:
- a felhasználási hely transzformátortól való távolsága,
- a közcélú hálózat, valamint a csatlakozó vezeték keresztmetszete,
- az adott trafókörzetben már csatlakoztatott HMKE-k száma.
Tehát a csatlakozáson rendelkezésre álló teljesítmény megléte nem jelenti automatikusan a termelő berendezés csatlakoztathatóságát!
Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználó belső kisfeszültségű hálózatára milyen kiserőművet csatlakoztathat?
Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználási hely esetén HMKE nem csatlakoztatható a hálózatunkhoz. Ilyen esetben a kiserőművekre vonatkozó szabályok szerint lehet hálózati csatlakozást létesíteni az Elosztói Szabályzat 6/A mellékletében foglaltak szerint.
Közvilágítási hálózatra miért nem csatlakoztatható háztartási méretű kiserőmű?
A HMKE felhasználói-, vagy magánvezetéken keresztül csatlakozhat a közcélú hálózatra. A közvilágítási elosztó hálózat az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat. A közvilágítási elosztó hálózat tehát nem önkormányzati tulajdon. De abban az esetben is, ha önkormányzati tulajdonban lenne a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer, az „kapcsolható, illetve szabályozható hálózat”, tehát hálózati betáplálásra alkalmatlan, mivel napközben kikapcsolt állapotban van. A mért közvilágítási hálózat tulajdonjogtól függetlenül tehát kapcsolt, illetve szabályozott hálózat, amely feszültségmentes állapotában (napközben) lehetetlenné teszi a termelt villamos energia betáplálását.
Alfogyasztói jogviszonyban miért nem csatlakoztatható háztartási méretű kiserőmű?
Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a főfogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával és vele az elosztó hálózati engedélyes közszolgáltatási szerződést kötött, ami alapján a rendszerhasználati díjakat az elosztó hálózati engedélyessel számolja el. Egy ilyen rendszerben az alfogyasztó által hálózatra adott villamos energia nem a közcélú hálózatba, hanem a főfogyasztó mért hálózatába kerül, ezáltal csökkentve a főfogyasztó fogyasztását, ami elszámolási problémát okoz. Ezért alfogyasztói jogviszonyban háztartási méretű kiserőművet létesíteni nem lehet.
Milyen védelmi rendszerrel kell felszerelni a HMKE-t?
A HMKE nem veszélyeztetheti a közcélú- és felhasználói villamos hálózat biztonságos üzemét, nem ronthatja a villamosenergia-szolgáltatás minőségi paramétereit.
HMKE-t az alábbi védelmi rendszerekkel kell felszerelni:
- hibavédelem (érintésvédelem),
- túlfeszültségvédelem.
HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása
A termelő berendezés érintésvédelménél a gyártó által javasolt, illetve a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton megkövetelt előírásokat kell betartani.
Forgógépes áramátalakító berendezés esetén
A termelő berendezés hibavédelmét a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni.
Inverteres berendezés esetén
Az inverter egyenáramú oldala:
• Ezen az oldalon a bemeneti feszültségtartománya meghaladja a törpefeszültség értékét, ezért a DC oldalon a legelterjedtebb hibavédelem a kettős szigetelés. Az alkalmazott kábeleket, csatlakozásokat ennek megfelelően kell kiválasztani.
• Ezen az oldalon kétsarkú szakaszolókapcsolót kell beépíteni (a DC oldali szakaszolókapcsoló az esetek többségében az inverterbe beépítésre kerül).
FONTOS!
Minden összekötődobozon figyelmeztető feliratot kell elhelyezni, hogy az aktív vezetők a szakaszolókapcsoló lekapcsolása esetén is feszültség alatt állhatnak.
Az inverter váltakozó áramú oldala:
• Ez az oldalt a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni.
• Ezen az oldalon is leválasztó kapcsolót kell elhelyezni!.
Áramvédő kapcsoló alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleg kialakuló egyenáramú komponenst. (Galvanikus leválasztást nem tartalmazó inverter esetén egyenáramú hibaáramra is működő „B” típusú készüléket kell alkalmazni!)
Védő egyenpotenciálra hozó vezetőt a villámáram által indukált túlfeszültségek minimalizálása érdekében az egyen- és váltakozó áramú kábelekkel párhuzamosan, azok közelében kell elhelyezni.
HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása
Az Elosztói szabályzat 6/B melléklete háztartási méretű kiserőművek esetén előírja a komplex túl-feszültségvédelmet (ez a nagy értékű berendezések miatt a telepítő érdekével is egybeesik).
A túlfeszültségvédelmi megoldást a villámvédelmi kialakítás határozza meg.
Ezek a kialakítások a következők lehetnek:
Villámvédelem nélkül:
• az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni!
Villámvédelmi szabványnak megfelelő (MSZ EN 62305), a veszélyes megközelítés figyelembevételével kialakított rendszer esetén:
• az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni
Villámvédelemmel rendelkező, de a villámvédelmi szabvány (MSZ EN 62305) által előírt veszélyes megközelítési távolság betartása nélkül kialakított rendszer esetén:
• az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
FONTOS!
Az inverterben elhelyezett túlfeszültségvédelem az előző megoldásokkal alkot megfelelő védelmi rendszert (önmagában nem nyújt teljes értékű, komplex túlfeszültségvédelmet).
Engedélyezett inverterek
Mi az inverter?
A hálózatra tápláló napelemes rendszerek nagyon fontos eleme az inverter. Fő feladata, hogy a napelemek által előállított egyenáramot a közüzemi hálózatnak megfelelő feszültségű és frekvenciájú váltakozó árammá alakítsa át.
Melyek az engedélyezett inverterek?
Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkező inverterek csatlakoztathatók. Az engedélyezett inverterek listája orzságosan egységes, a lista frissítése szükség szerint történik.
A listáról lekerült inverterek csak abban az esetben helyezhetők üzembe, ha bizonyítható, hogy a vásárlás időpontja megelőzi az inverter listáról való lekerülés időpontját.
Hogyan kaphat engedélyt egy inverter?
Olyan eszköz esetén, mely nem szerepel az engedélyezett inverterek listáján, kezdeményezni kell annak vizsgálatát a hálózati engedélyesek bármelyikénél.
Rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelelőség esetén adnak:
- MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági)
- MSZ EN 61727: 1998 (áramminőség)
- IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem)
- MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt)
- MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett)
- MSZ EN 50438 (követelmények hálózatpárhuzamos üzemre) vagy VDE-AR-N 4105
Korszerű mérőhelyek
Megfelelő-e a mérőhelyem?
Előfordulhat, hogy mérőhelye az építéskori szabványoknak megfelelt, de ma már nem korszerű. Ennek rendszeres ellenőriztetése, karbantartása az Ön feladata, a mérőhely az Ön tulajdonát képezi. Szerelőink a mérőhelyen átalakításokat nem végezhetnek. A mérőhely megfelelőségével kapcsolatban keressen meg egy regisztrált szerelőt
Ha a mérőhely korszerűsítése elmarad, úgy az Ön védelme és hálózatunk megóvása érdekében a HMKE rendszer nem helyezhető üzembe.