Trump új törvénycsomagja alapjaiban rengette meg az amerikai energiapolitikát: miközben a megújulók jövője bizonytalanná vált, a fosszilis ipar történelmi győzelmet aratott. De vajon meddig tarthat ez az irányváltás?

Mi történik, ha az áradás és az aszály egyszerre bénítja meg az energiapiacot – és mi köze mindehhez a magyar víztározóknak vagy a texasi gyerektáborokhoz?

Magyarország gázstratégiája egyszerre épít a hazai termelésre, a biogázra és a geotermiára, miközben óvatosan csökkenti az importfüggőséget – mert bár a jövő az atomé és a megújulóké, a fűtés miatt még jó ideig nem engedhetjük el a földgázt.

Valószínűleg már átléptük az iparosodás előttihez képest 1,5 fokos globális felmelegedést. Maradt-e értelme a párizsi klímacéloknak, és készültünk-e bármilyen reális forgatókönyvvel a klímaváltozás következményeire?

Hogyan lehet egyszerre zöldnek maradni és üzletileg is jól járni a megújuló energiával?

Hogyan csinálják azok az országok, akiknél a legtöbb sikert hozta az átállás a tiszta energiára?

A bioenergia az energiaátmenet mostohagyermeke?

Vámháborúk – mi történik, ha az elektromos autók jövőjét nem a technológia, hanem a geopolitika formálja?

Milyen okból ingadozhat ennyire a földgáz árfolyama?

Idén is meleg nyár várható. De mihez kezdünk, ha vízhiány is lesz?