Ugyan az energiaárak trendje nem teljesen egyirányú, de az egészen biztos, hogy a 2022-es év egészen extrém kilengéseihez képest sokkal olcsóbbak a jegyzések. Különböző árakból indulhatunk ki, de akár a földgáz holland TTF-jegyzéseit nézzük, akár a hazai piacon mérvadó HUPX áramárat vagy a HUDEX származtatott földgáz- és villamosenergia-piacot, mindenhol alacsonyabb árakat látunk. Vannak tehát bíztató jelek, de az energiaszerződések teljes ökoszisztémája átalakult.
Még mindig nem tért vissza az energiaválság előtti világ
Az árak csökkenését előbb-utóbb mindenki megérzi, a cégek, a magánszemélyek, de az intézmények, egyházak, önkormányzatok is. Ugyanakkor az is gyakori és csalódást keltő, hogy a folyamat nem elég gyors. Egyrészt köt a szerződés. Ahogy egy cégnél, önkormányzatnál vagy egyetemnél a válság előtt megkötött kedvező árak még egy ideig a válság alatt is kitartottak, úgy sajnos a magasabb árszinteken megkötött, ma már kedvezőtlennek bizonyuló éven túli szerződéseknek is ki kell futnia.
Másrészt továbbra is fennáll az a mainál sokkal hektikusabb árviszonyok idején kialakult helyzet, hogy a kereskedők már nem feltétlenül úgy tárgyalnak az ügyfeleikkel, ahogyan azt korábban mindenki megszokta. Vannak, akik továbbra sem tudnak kötni fix árra érdemi mennyiségre szerződést, csakis úgy, ha az ár valaminek (elsősorban persze egy tőzsdei árnak) a függvénye.
A rugalmasság luxus lett
Az pedig végképp nem jellemző, hogy ha adott egy fix ár, akkor az ügyfélnek emellett még jelentős lehetne a flexibilitása, vagyis érdemben tudná a felhasználását csökkenteni vagy növelni anélkül, hogy ennek lenne konzekvenciája az elszámolásban.
Az a kereskedő, aki ilyen paramétereket mégis bevállal, az bizonyára az árban biztosítja be magát. Ha bizonyos paraméterek kedvezőbbek, akkor jó eséllyel maga az ár nem feltétlen lesz az.
Annyiban azért változott a helyzet 2022 legrosszabb napjaihoz képest, hogy egyes kereskedők már akkor is tudnak jobb áron szerződni energiabeszerzésre, ha ők maguk nem rendelkeznek saját termelőeszközökkel. Sőt, már olyan megoldás is jelent meg a piacon, amikor egy intézmény vagy cég a kezébe veszi a sorsát, és például egy zöldáramvásárlási megállapodással, hosszú távon (legalább 10 évig) rendel zöld áramot egy napelemparktól. Félreértés ne essék, azért egy ilyen Power Purchase Agreement (PPA) szerződés keretében is szükség van energiakereskedőre, hiszen az áramtermelés és -felhasználás kiegyenlítésében a termelőnek és a felhasználónak külső, szakmai segítségre is szüksége van.
Miért óvatosabbak a kereskedők?
Az energiakereskedők felől azért szűrődik át lassabban a tőzsdéken már látható árcsökkenés, mert az egész piac más lett. Máshogyan viselkednek a finanszírozó bankok, az elszámolóházak, de az erőművek, a kereskedők vagy az állam is. A 2022-es tapasztalatok alapján mindenki óvatosabb lett.
Most ugyan nyugodtabb hónapokon vagyunk túl, de egyáltalán nem biztos, hogy nem jön vissza a turbulencia. Megint fel kell készülni egy háborús télre, de akár egy száraz nyárra is, hiszen a vízhiány és a vízerőművek termeléskiesése is problémát jelenthet.
A stabilitás, a hosszú, fix szerződések, ha nem is örökre, de egy időre biztosan megfogyatkoztak.
Az állami csomag
Nem is kérdés, hogy eközben mindenkinek jobb lenne a kiszámíthatóság, a tervezhetőség. Az sem véletlen, hogy az Energiaügyi Minisztérium ilyen megoldásokat próbált – némileg persze a kereskedők kárára – bevezetni.
Az ilyen konstrukciókban előbb a földgáz, majd az áram esetében is fixált áron kaphatják egyes állami, önkormányzati és egyházi intézmények, alapítványi egyetemek az energiát. Az arra jogosult és a regisztrációt is elvégző intézmények energiakiadásai így egy ideig kiszámíthatóan alakulnak.
Maga az intézkedés amúgy arról szólt, hogy az Energiaügyi Minisztérium szabályozása alapján „megnyíltak” a változó áras szerződések, és az érintetteknek lehetőségük támadt fix árakra átállni. A gáz esetén március elejétől, a villamos áram esetén pedig április elejétől érhető el ez a lehetőség. A fixáras periódus a gáznál a gázév kezdetéig (október 1-ig), a villamos energia esetében 2023 végéig tart. A minisztérium beszámolója szerint a lehetőséggel éltek is az önkormányzatok, az oktatási intézmények, de a múzeumok, könyvtárak, színházak, sportlétesítmények üzemeltetői, sőt, a fürdők és a kórházak is.
Jobb mindig lehetne a helyzet
Azt természetesen mindig el lehet mondani, hogy az intézmények vagy a lakosság által fizetett piaci gázár mennyire drága az aktuális tőzsdei jegyzésekhez képest. Azzal is lehet érvelni, hogy a naperőművi áramtermelés, vagy Paks 1 áramelőállításának költségei nem olyan ingadozóak, mint amit a végtermékárakban látunk. Az is igaz, hogy mindenki jobban szereti, ha másnál maradnak a kockázatok, de azért azt is el kell fogadni, hogy az egész ökoszisztéma változott meg, akár a reális szerződéstípusok is.
A fix áras szerződéseket egyelőre még túl kockázatosnak tartja sok szereplő, márpedig amíg ez így lesz, addig a változó áras szerződések lesznek az elterjedtebbek. Vagy, és erre maga a kormányzati kezdeményezés is példa lehet, ha van is fix áras szerződéskötési lehetőség, annak időtávja elég rövid, sokkal inkább pár hónap, nem pedig pár év.
