Az állam által ösztönzött energetikai modernizáció egyik kulcseleme az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), ami röviden arról szól, hogy az energiakereskedőknek kötelező hatékonysági projekteket szorgalmazni a végfelhasználóknál. A szisztéma fontos környezetvédelmi elem lenne, csak fontos az, hogy ne alibiprojekteket könyveljenek el a kötelezettek. Az állam folyamatosan próbálja a szabályozással lekövetni a visszaéléseket. De sikerül?
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) az uniós energiaátmenet egyik piaci, félpiaci eszköze. Röviden az lenne a célja, hogy az energiakereskedő cégek finanszírozzanak a végfelhasználóknál olyan projekteket, amelyek segítik a jobb energiahatékonyságot. Mondunk rá példát. A gázkereskedő cég tegyen azért, hogy az általa ellátott lakásokban ne kelljen annyi gázt használni, szigeteljék le a födémet, az áramkereskedő támogasson egy kazáncserét, az üzemanyag-kereskedő pedig finanszírozzon a kamionos cégnél olyan változtatásokat, amellyel üzemanyag spórolható meg.
Jól hangzik, de…
A cél maga nemes, a végrehajtott projektek sokfélék lehetnek. Az említett szigetelés, nyílászárócsere mellett minden zöldítés örömteli, amikor nappanelek kerülnek a gyár tetejére, vagy más módon sikerül több megújuló energiát hasznosítani. Olykor azonban vannak kissé homályos projektek: oktatás, keréknyomás-ellenőrzés, intermodális szállítás fejlesztése. A vonatkozó törvény értelmezésén múlik, hogy ilyeneket validálni lehet-e.
A rendszerben nagyon sok pénzről van szó, így természetesen mindenkinek, aki aggódik a bolygó jövőjéért, az lenne az érdeke, hogy valóban minél hatékonyabban működjön a rendszer, ne legyenek mondva csinált fejlesztések, vagy csak papíron lekönyvelt projektek, ne épüljön ki a szisztematikus visszaélés.
Az állam követi
Az állam mindenféle szervei, de elsősorban az említett energiahivatal nemcsak monitorozza, de legjobb szándéka szerint javítja is a rendszert, illetve az államnak a változó célkitűzésekhez is hozzá kell azt igazítania. Magyarország 2024-ben frissítette például a Nemzeti Energia- és Klímatervét (NEKT), eszerint 2030-ra nem 40 százalékkal, hanem 50 százalékkal vállalja csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását az 1990-es bázishoz képest.
Éppen ezért az EKR-rendszer ráncfelvarrása tavaly év végén megkezdődött, de nem kizárt, hogy további változások is következhetnek.
A szigorítást szabályozó változások szerint a legtöbb energiát felhasználó nagyvállalatok, amelyek éves energiafogyasztása hároméves átlagban meghaladja a 10 TJ-t, energetikai auditra kötelezhetőek. Az új szabályok ráadásul az 500 kW és annál nagyobb telepített teljesítménnyel rendelkező adatszobákra is kiterjednek majd. Abban is változnak a szabályok, hogy a végfelhasználóknál milyen energiamegtakarítást eredményező projekteket hogyan kell igazolni.
Kikre vonatkozik?
A kötelezettek a villamosenergia- és földgázkereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyesek, valamint a közlekedési célú üzemanyagokkal kereskedő cégek maradtak. Számukra – bár bizonyos részletszabályok még kidolgozásra várnak – a 2030-ig tartó időszakban nőhetnek az előírások.
Az előírások megfelelő teljesítéséhez vannak sztenderdizált, listázott energiahatékonysági lehetőségek. Ezeket az energiahivatal elnöki rendeletben szabályozza és ezeket a MEKH a Magyar Mérnöki Kamarával közösen dolgozta ki, de mindenki kitalálhat saját programokat is, ha vállalja ezek előzetes auditálását. Az állami aktorok egyelőre elégedettek az elért eredményekkel, de azért bőven hallani kóklerekről is a piacon.
Mindenesetre a hivatalos cél az lenne, hogy a kereskedőknek olyan lényeges hozzájárulást kelljen bizonyítaniuk, amelyekben azt tudják igazolni, hogy a végfogyasztó a kereskedő nélkül maga nem fejlesztett volna, és az energiahatékonyság javulását valóban a kereskedő segítette elő.
A tőzsdei kereskedés
A piacon az ilyen projektekkel lehet kereskedni is; aki maga nem tud ilyen projekteket generálni, az meg is veheti azt mástól, de a jogszabály ezeknek az úgynevezett hitelesített energiamegtakarításoknak (HEM-eknek) az ellenőrzését is javítani szeretné a tapasztalatok tükrében.
A HEM-ekkel a magyar gáztőzsde (CEEGEX) EKR-platformján nagyjából egy éve kereskednek, ám a tőzsdei kereskedés forgalma most éppen visszaszorult, kivárás érzékelhető, mert úgy tűnik, hogy a megkövetelt energiahatékonysági projektek száma bővülhet. Ezt egyelőre az élet még nem igazolta, de azért nem zárható ki, hogy lesz változás. Amikor Donald Trump elég nyíltan a megújuló energia, a globális felmelegedés fontossága, a fosszilis kitermelések szabályozása és visszafogása ellen lép fel, talán az Európai Uniós is hajlamosabb lesz arra, hogy előtérbe helyezze a versenyképességet, a megfizethető energiaárakat. Ettől még az energiaátmenet céljai és az EKR-rendszer nem feltétlenül kerül le a napirendről. Ha pedig csináljuk, akkor érdemes jól csinálni. A színfalak mögött nagy viták vannak, de abban biztosak lehetünk, hogy szabályozói, kereskedői, de akár építőipari oldalról is sokat fogunk hallani a közeljövőben az EKR fejleményeiről.