Warning: Constant DISALLOW_FILE_EDIT already defined in /var/www/clients/client79/web156/web/wp-config.php on line 110
RED II-ből a RED III-ba: egyre ambiciózusabbak a megújuló energiával kapcsolatos célok Európában - Audax Magyarország
Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog RED II-ből a RED III-ba: egyre ambiciózusabbak a megújuló energiával kapcsolatos célok Európában

RED II-ből a RED III-ba: egyre ambiciózusabbak a megújuló energiával kapcsolatos célok Európában

2023-ban olyan fordulat történt, amely az ipar, a legkülönfélébb vállalatok, az épületüzemeltetők és mindenekelőtt a közlekedés számára is fontos változást jelent.

Ha beírjuk a keresőbe, hogy Red 1 és Red 2, vélhetően előbb jelennek meg a Bruce Willis, Morgan Freeman és John Malkovich főszereplésével készített amerikai akciófilmek találatai, mint az európai életünket megváltoztató energetikai szabályok. Ám, ha esetleg azt is odabiggyesztjük, hogy „energy”, akkor már más értelmet nyer a RED rövidítés. Az Európai Unió legfontosabb megújuló energiára vonatkozó direktívájáról van szó, pontosan ez is a rövidítés: RED, azaz Renewable Energy Directive.

Célja, hogy minél tisztább energiát használjunk. Ezt a célkitűzést csak üdvözölni lehet.

Ugyanakkor egyes tagállamok, szektorok, vagy éppen vállalatok nehezményezik, hogy éppen akkor szigorodik tovább a célrendszer, amikor egyéb prioritásaink is vannak. Például az orosz nyersanyagokról való leválás, amelynek uniós programja a REPowerEU. Hasonló, de nem egybevágó a RED-del az általános kibocsátáscsökkentési cél is, amelynek kulcsfogalma a Fit for 55.

A 2018-ban elfogadott RED II-nek, vagyis a „Tiszta energiát minden európainak” munkacímű csomagnak az volt a legfontosabb, legáltalánosabb célkitűzése, hogy 2030-ra 32 százalékos legyen az Európai Unió energiafelhasználásán belül a megújuló eredetű energia. Azért nevezik RED II-nek, mert korábban volt már egy 2020-ig szóló, 20 százalékos összesített, de tagállamokra is lebontott európai célkitűzés (Magyarországnak ekkor még csak 13 százalékot kellett elérnie).

A kettes számú irányelv mindenesetre 2018 decemberében hatályba is lépett, és az volt a deklarált célja, hogy az EU legyen élenjáró, példamutató a megújuló energiában, vagyis töltsön be globális vezető szerepet a megújuló energiaforrások előállítása és felhasználása terén, ezzel is segítse a kibocsátáscsökkentési, klímavédelmi célokat.

A kihívás mindig lehet nagyobb

Az energiának csak a harmada legyen tiszta? Talán elsőre nem is tűnik olyan nehéznek, de sajnos a fosszilis energia felhasználása bizonyos ágazatokban (elsősorban a közlekedésben) ma még a kétharmadnál is sokkal nagyobb arányú, aminek a mérséklése tényleg nagy kihívás. Már akkor benne volt azért a pakliban, hogy az EU még akár szigoríthat is önmagával szemben, vagyis 2023-ig felülvizsgálhatja és felfelé módosíthatja a vonatkozó célokat.

Viszont a Covid alatt, 2021 júliusában, az EU bejelentette a „Fit for 55” csomagot, vagyis előírta, hogy 2030-ra az 1990-es szintekhez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Már ennek a csomagnak a részeként az Európai Bizottság szigorúbb megújulóenergia-szabályokkal kapcsolatos javaslatait is közzétette.

Azóta az EU különböző szintjein már tudható, hogy a RED III. keretében az Európai Tanács és az Európai Parlament azt szeretné, hogy 2030-ra az EU teljes energiafogyasztásában ne pusztán 32 százalékot, hanem legalább 42,5 százalékot írjunk elő magunknak a megújuló energia minimális arányára.

Mint eddig is, a szabályok úgy lesznek megfogalmazva, hogy minden tagállamnak hozzá kell járulni ehhez a közös célhoz. Természetesen már ez sem lenne olyan egyszerű, vannak ugyan tagállamok, amelyek bőven felfelé húzhatják az átlagos megújuló arányt, de másoknak gondot okoz majd az alacsonyabb nemzeti cél teljesítése is. Ám az igazán nagyratörő vállalás az, hogy vannak úgynevezett ágazati előírások is, ezek elég kemények. Eközben még az is szigorodik, hogy egyáltalán mi számít megújuló energiának. Hiszen a biomasszaként emlegetett megújuló energiaforrás sokak szemében nem más, mint „növények, és más dolgok elégetése”. Ha fákat égetünk, akkor nem lelkes az EU, ha biohulladékot, akkor pedig igen. Az EU úgy látja, hogy a biomassza csak akkor a Green Deal része, ha azt fenntartható módon állítják elő, vagy az égetés segíti a körforgást, ezért szigorítják a biomassza fenntarthatóságának értelmezési kritériumait.

A közlekedés kemény dió

Az EU mindenféle szabályt, kötelező fejlődést előír az iparra, az épületek fűtésére-hűtésére, itt is vannak évente előírt, nagyobb megújuló arányt támogató célok, de az ágazati előírások közül élre kívánkozik a közlekedésre előírt kritériumrendszer. A közlekedésben ugyanis ma még sokkal rosszabb a megújuló arány, ráadásul nem is olyan könnyű ezt olykor számszerűsíteni. Elég ehhez annyi, hogy amennyiben elektromos autója van valakinek, nem mindegy, hogy a háztetőre telepített nappanelek segítségével tölti, vagy arról a hálózatról, amit egy közeli szénerőmű táplál. De vajon szét lehet ezt meggyőzően választani?

Mindenesetre az EU a végső energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrások arányát a közlekedésen belül is legalább 29 százalékra kívánja emelni, úgy, hogy itt azért elég sok mindent kellene tisztázni, kívánatos meghajtásokat vagy támogatandó bio-bekeverési arányokat.

Nem merülünk el pontosan a különféle súlyokban és százalékokban, de például az EU nem csak azt szeretné meghatározni, hogy 5,5 százalékban fejlett bioüzemanyagokat használjunk az üzemanyagokban, de azt is szabályozná, hogy azok ne élelmiszeralapú alapanyagokból készüljenek. Vagyis ne vegyék el a termőföldet az élelmiszercélű termeléstől. Megint egy erős leegyszerűsítéssel, ha használt sütőolajből készül biodízel, az szuper, de ha a termőföldön előállított kukoricát használjuk, az ne legyen támogatott. A zöld hidrogén üzemanyagcélú felhasználása nagyon támogatott, a metánból előállított hidrogéné önmagában nem. Csak aztán szabályozó legyen a talpán, aki a biometánt el tudja különíteni a sima földgáztól, vagy a zöld forrású hidrogént a hagyományos eljárásban előállított hidrogéntől.

Mindenesetre a RED II-ben is vannak ezekre pontos szabályok, és ha egyszer elfogadják, akkor a RED III-ban is lesznek. Aztán vélhetően beindul egy lobbiharc – lesznek, akik azzal érvelnek, hogy a célok teljesíthetetlenek, mások amellett agitálnak, hogy még ez sem elég.

Félig üres, félig tele

Az EU azt ígéri, hogy nemcsak szigorít, de könnyít is, vagyis, ha a tagállamok a megújuló energiaforrások elterjesztésének felgyorsításán dolgoznak, akkor ezekre a projektekre majd egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárásokat és támogatásokat vehetnek igénybe.

Egyelőre a célkitűzés mindenesetre 2030-ra uniós szinten a 32 százalék, de nagyon könnyen előfordulhat, hogy egy nem is olyan távoli időpontra 42,5 százalékra nő.

Természetesen minden kis részeredmény, minden szigorítás üdvözlendő, még ha ennek átmenetileg a pénztárcánk látja is kárát.