Warning: Constant DISALLOW_FILE_EDIT already defined in /var/www/clients/client79/web156/web/wp-config.php on line 110
Országok, városok, kerületek megújuló ötletei - Audax Magyarország
Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Országok, városok, kerületek megújuló ötletei

Országok, városok, kerületek megújuló ötletei

Sokszor elhangzik a klímavédelem ügyében, hogy nem érdemes egyetlen, mindent megoldó alternatívára fogadni, hanem minden lehetőséget érdemes megvizsgálni, ami a közlekedésben, a fűtésben, a lakosság vagy az ipar áramellátásában tiszta megoldást hozhat. A sok egyedi változtatással ugyanis elérhetjük a net zéró céljainkat.

Márpedig ötletekben, projektekben nincsen hiány!

A kisebb közösségek tiszta energiaellátása rendkívül fontos. A megoldások tárháza nagyon széles, segíthet a nap, a víz, a szél, de a hulladék, a geotermia, akár a tavak, tengerek hideg vize vagy a szennyvíz is.

Természetesen globálisan az hozna áttörést, ha a kísérleti vagy egyedi mintaprojektekből tömeges gyakorlat alakulhatna ki. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint az ilyen jó gyakorlatok elterjesztése a kulcs jövőképünk megszépítéséhez. Bejegyzésünkben ezek közül válogattunk.

Feltalálták a hideg vizet?

Kezdjük rögtön egy talán elsőre meglepő megoldással, amikor a hideg víz spórol energiát. A magyarázat abban rejlik, hogy amennyiben az áramigényes légkondicionálók helyett hideg vizes vezetékrendszerrel hűtünk nyáron, azzal jó sok földgázt vagy más energiahordozót megspórolunk. Márpedig Toronto egyes sűrűn lakott részeinek hűtésére nem drága és szennyező energiát, hanem az Ontario-tó mélyéről felszippantott hideg vizet használnak.

Toronto ugyanis közvetlenül az Ontario-tó mellett fekszik, és ez lehetővé teszi, hogy kórházakat, oktatási egyetemeket, kormányzati épületeket, kereskedelmi és lakóépületeket hűtsenek a vízzel.

A víz forrása nem csak tó lehet, hanem akár egy tenger is, ha nincs messze. Nem akkora költség megfelelő vezetékrendszert telepíteni. A Bora Bora szigetén található InterContinental Resort épületeinek légkondicionálására is ilyen rendszert használnak. A hideg tengervíz egy édesvizes zárt rendszert hűt le, és ezt a hűvös édesvizet szivattyúzzák az épületekbe. Hasonló rendszerek működnek Hongkongban és Hawaii szigetén is, de a Sydney-i Operaházat is egy ilyen rendszer hűti.

Nagyvárosi vízerőmű

Afrika ma még nem élenjáró a megújuló energia használatában, de vannak már itt is jó projektek. A Kamerunban található Yaoundé egy 800 ezres város, amely ma már több mint háromnegyedrészt vízenergiát használ a város energiaellátására. A tervek nagyszabásúak, 2035-ra még a mainál is harmadával alacsonyabb kibocsátást ígér a város. Az arányoknál érdemes figyelembe venni azt is, hogy ebben a szegény nagyvárosban egy európai városhoz képest ma még minimum tizedakkora csak az egy főre jutó jövedelem és az energiafelhasználás is, és éppen most állnak a jelentős fejlődés és az ezzel járó kibocsátásnövekedés előtt. Ha ezt ellensúlyozni tudják, az igazi sikertörténet lehet.

Napprojektek

A napenergia egyre fontosabb tiszta energiaforrás, világszerte sok lokális közösség hasznosítja. A Drake Landing Solar Community egy olyan kanadai kísérleti projekt, amelyet az Alberta állambeli 30 ezres Okotoksban építettek fel. Az a különlegessége, hogy a rendszer nyáron gyűjt napenergiát a lakások téli fűtésére. A hőenergiát napkollektorokkal a tetőkön gyűjtik össze, majd a föld alá vezetik, 70 méternél is mélyebbre, ahol nyár végére akár 80 fokra is melegítik a kőzetet. A hidegebb hónapokra pedig ebből nyerik vissza ezt a „mesterséges geotermiát”.

Zárójelben azért megjegyezhető, hogy ez tényleg „kísérleti” projekt, a hőtermelés költsége ma még így nem feltétlen versenyképes egy földgázalapú, jól szabályozható fűtési rendszerrel, de azt jól bizonyítja, hogy a nap energiája északon is felhasználható.

A svéd szél

Malmö Svédország harmadik legnagyobb városa, ami egy zord tengerparton fekszik. Mivel a település nagyon zöld szemléletű, rengeteg például a madár és a park a városban, ezt a zordságot ki is használják – teljesen megújuló, elsősorban szélből nyert energiával kívánják ellátni magukat.

Kisebb fókuszú projektek

Finnország, Kanada és Norvégia abban is élenjáró, hogy hulladékot, elsősorban fahulladékot hasznosítanak lokális közösségek ellátására.

A kiterjedt faiparral rendelkező államokban a fűrészüzemekből, esetleg az erdészetekből vagy a művelésbe bevont területekről származó fákat hasznosítják. Felmerülhet az olvasóban: annak örülünk, hogy fákat, hulladékot égetünk?

A relatív siker is siker. Ha földgáz helyett egy közösség hulladékot éget, vagy a megtermelt faaprítékot, fűrészport elégeti, annak van haszna. A szemét elégetése is lehet kedvező, ha azzal nem metán, hanem a kevésbé erős üvegházhatású, vagyis környezetvédelmi szempontból kedvezőbb szén-dioxid kerül csak a légtérbe. A hulladékkezelés ilyen okos megoldásaira a vajdasági Újvidék is kifejezetten jó példa.

Galántai geotermia

Jöjjünk most egy kicsit közelebb! A geotermikus távfűtési rendszerek ugyan a sűrűn lakott nagyvárosok magas hőigényét jellemzően nem tudják megfelelően lefedni, de kisebb településeken működőképes a rendszer. Akinek nagyon jók az adottságai (Izland), ott természetesen lehet nagyobbat is álmodni, de a szlovákiai Galánta egy olyan város, ahol jelentős mértékben távfűtésre is használják a föld alatti hévizekből nyert geotermikus energiát.

A város területén két geotermikus kútból, 2100 méteres mélységből 77-78 fokos hévíz nyerhető, ami nagyon jól használható a fűtőrendszer vizének felmelegítésére.

A geotermikus energia szép és természetes, de valójában az emberi tevékenységből származó szennyvíz „hulladékhője” is hasznosítható. Vancouver társasházaknak, múzeumnak, egyetemi létesítményeknek alakított ki egy olyan rendszert, amelyben ugyan földgázfelhasználás is van, de nagyobbrészt az erjedés közben melegedő szennyvizekből kinyert hulladékhő ad energiát. A szennyvíz részint magától is meleg, hiszen forró vízben fürdünk, mosunk, mosogatunk, de a bomlással járó folyamatok is melegítik. Ha már ennyi energiát elhasználtunk, amit lehet, nyerjük vissza! Fejlett kísérletek vannak arra, hogy a közművekből vonjuk ki a hőenergiát, ez a sűrűn lakott nagyvárosokban szemmel látható energiahatékonyság-javulási értékeket produkálhat.

Összességében elmondható, hogy minden olyan kísérlet nagyon előremutató, ahol a körzeti energiarendszerekben nem minden épülethez kell egyedi (és fosszilis eredetű) fűtési és hűtési rendszereket építeni, hanem több épületet, akár egy városnegyedet lehet csatlakoztatni egy hatékony és megújuló regionális rendszerhez.