Nem is kérdés, hogy rengeteg a feladat a magyar energiafelhasználás mérséklésében és zöldítésében. Rugalmasabb hálózat, digitális mérők, több megújuló áramtermelés, hatékonyabb épületek, kibocsátásmentes közlekedés. Ezeket a célokat is segítheti az, hogy végre olyan uniós forrásokat kaphat Magyarország, amelyekhez eddig nem fért hozzá.
Természetesen a 2023. november 23-a óta ismert jó hír alaposan megmozgatta a hazai politikai életet, remek cikkek foglalták össze, hogy hol is tartunk ebben az egész kérdésben. Mi most az uniós források ismert politikai vonatkozásai helyett sokkal inkább azt szeretnénk bemutatni, hogy a módosított programmal mire juthat majd forrás a magyar energiaiparban. Mindenesetre annyi bevezető indokolt, hogy egyáltalán milyen forrásokról van szó.
RRF és REPowerEU
A magyar sajtóban röviden csak helyreállítási eszköznek nevezett RRF (Recovery and Resilience Facility) azzal a céllal jött létre, hogy a Covid világjárvány után segítse a helyreállítást és a fellendülést az unióban, és e segítség révén az EU versenyképesebb gazdasági övezetté váljon. A programnak támogatási és hitel lába is van, előbbi „talált” forrás, de az utóbbi is kedvező, mert az EU közösen vesz fel hitelt, amit jobb feltételek mentén tud megtenni, mintha Magyarország külön folyamodna érte.
A REPowerEU egy sokkal célzottabb energetikai projekt; a zöld átállást, illetve az orosz leválást segítő projektek finanszírozását foglalja magában, de technikailag immár ezt is az RRF-hez csatolták.
Az előleg
November 23-án annyi történt, hogy az Európai Bizottság javasolta az RRF felhasználásához összeállított magyar helyreállítási terv (Recovery and Resilience Plan – RRP) módosításának jóváhagyását, és egyben a magyar energiarendszer zöldítésére és az energiahatékonysági projektekre egy 920 millió eurós, két részletben folyósítható előleget is támogatott.
Ha ezt az ECOFIN, vagyis az uniós pénzügyminiszterek közössége is támogatja, akkor jövő év elején elkezdhetnek érkezni a pénzek.
A 920 millió euró a teljes tervkibővítés (4,6 milliárd euró) 20 százaléka, amiből az első 10 százalékot (460 millió eurót) viszonylag hamar (két hónapon belül), a másik 10 százalékot (szintén 460 millió eurót) 12 hónapon belül lehet lehívni. A teljes pénzösszeg 20 százaléka támogatás, 80 százaléka kedvezményes hitel.
Annyi kockázat azért van a felhasználást illetően, hogy az EU még nem érzi teljesítettnek a Magyarország számára előírt feltételek mindegyikét. Most az RRF pénzekről beszélünk, itt 27 úgynevezett szupermérföldkövet, igazságügyi és korrupcióüldözési feltételt kell teljesítenünk. A másik nagy visszatartott összegnél, vagyis a kohéziós pénzeknél részben hasonló, részben eltérő feltételeket támasztott az EU.
Ha azonban ezeket 2026 augusztusáig még mindig nem-teljesítettnek minősíti az EU, akkor komoly pénzektől esünk el, és ezt a mostani előleget is vissza kell fizetnünk. Na de ne fessük az ördögöt a falra, inkább vizsgáljuk meg, hogy mire fogjuk fordítani a pénzeket!
Mint falat kenyér
Azt mindenki tapasztalhatta, hogy a visszatartott uniós források és a kormányzati beruházási visszafogás miatt mostanában kevés volt a pénz. Források hiányában kevesebb fontos és már korábban betervezett beruházás indult el. Ugyanakkor nagyon sok előírásnak (például energiahatékonysági és klímavédelmi feladatoknak) meg kellene felelnünk, így a friss források úgy lesznek megcímkézve, hogy ezen a területen segítsenek.
További zavart okozhat, hogy jellemzően az EU az egész csomagról adott információkat, így azt nehezebb kihámozni, hogy rövid távon mi indul el abból a magyar csomagból, amely 13 reformot és 16 beruházást finanszíroz.
Mire megy a pénz?
A fő cél az, hogy Európa 2030 előtt függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Egy ilyen általános célt el lehet érni elektrifikációval (fosszilis energiaforrás helyett közelebbről érkező árammal), energiahatékonysággal (kevesebb fogyasztás) és az orosztól eltérő, alternatív fosszilis infrastruktúrákkal – utóbbiakat azonban nem az EU szokta finanszírozni.
Ehhez elsősorban a villamosenergia-hálózat megerősítése és korszerűsítése szükséges, hogy több tiszta és hazai megújuló energiát tudjon fogadni. A naperőművek ilyen-olyan szabályozása idején hazai téma volt, hogy a magyar áramhálózat mennyire tud fogadni időjárásfüggő megújulókat. Az uniós forrás azt támogatná, hogy Magyarország 2026-ra 12 GW-ra emelhesse a megújulóknak kiadott hálózati csatlakozási engedélyek összteljesítményét. Remélhetőleg a belátható időhorizonton belül ez már nem csak nap-, hanem új szélenergia is lehet. De lesznek támogatási pontok a villamosenergia-piacon működő vállalatok digitalizálására, illetve a kiegyenlítést végző szereplők rugalmasságának és „zöldségének” növelésére.
Az energiahatékonyság javításába a lakossági épülethatékonysági programok is beletartozhatnak (akár a készülő otthonteremtési plusz is ilyen lehet), konkrét feladatként szigetelés, nyílászárócsere, tetőtéri nappanel-telepítés említhető.
További nevesített feladat az ipar szén-dioxid-mentesítése, a közlekedés zöldítése, a vízgazdálkodás reformja, illetve a zöld technológiák támogatása. Az EU pár számot is bemutatott: a rendelkezésre álló források 67,1 százalékát olyan programok kaphatják, amelyek segítik a klímavédelmet. A tervben a digitalizációs elem is sok, a teljes allokált forrás 29,1 százaléka ilyen célokat is követ.
Kiszivárgott számok
A REPowerEU-s forrásoknak hála Magyarország 520 ezer okosmérőt telepíthet a meglevő 290 ezer mellé. Van több nagy képzési program is a célkeresztben, ezek 50 ezer embernek segíthetnek „zöld” képességeik fejlesztésében.
A következő számok hangsúlyozottan a 4,6 milliárd euróra, és nem az elsőként érkező 920 millió euróra vonatkoznak. 1,3 milliárd euró juthat az energiahatékonyságot közvetlenül segítő projektekre, 1,1 milliárd euró dekarbonizációs célokra és 350 millió geotermikus energiára. Itt az EU szerint a szabályozási környezet megreformálása is szükséges, de 13 konkrét feltárási munkát is támogatna Brüsszel.
A hazai ipari parkokban 197 MW lokális megújuló áramtermelő kapacitás kiépítését is megcélozta a program. A zöldhidrogén értékláncban pedig 30 MW kapacitás kiépítésének a támogatása a nevesített cél.
Végül az egyik legizgalmasabb terület a közlekedés zöldítése. Itt még inkább látszik, hogy az EU az elektromos autókban bízik, mert a nevesített projektekből kettő célja az elektromos töltőállomások finanszírozása, valamint a hagyományos autóikat elektromosra cserélők támogatása is (12 500 jármű a terv). Ugyanakkor izgalmas újdonság a zöldebb és sokkal modernebb vasút fejlesztése.
