Warning: Constant DISALLOW_FILE_EDIT already defined in /var/www/clients/client79/web156/web/wp-config.php on line 110
Mennyit fogyaszt a légkondicionálás? - Audax Magyarország
Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Mennyit fogyaszt a légkondicionálás?

Mennyit fogyaszt a légkondicionálás?

A világ áramfogyasztásának egyre növekvő hányadáért felelősek a légkondicionáló berendezések. Noha ezek a készülékek egyre hatékonyabbak és energiatakarékosabbak, ez sem képes ellensúlyozni a növekvő igény miatti globális fogyasztási többletet.

A légkondik – nem teljesen alaptalanul – híresek arról, hogy rengeteg áramot fogyasztanak. Még nincs egy évszázada, hogy velünk vannak irodákban, közintézményekben, üzemekben és az otthonainkban. A világ áramfogyasztásának növekedésből valóban jelentős részt képviselnek: az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) adatai szerint ma már a globális áramfogyasztás 10 százalékáért is felelhetnek, de ez az arány záros határidőn belül meg is duplázódhat.

Ki használja?

Az is érdekes, hogy a légkondicionálók mennyire elterjedtek a világban. Nyilván gyakoribbak ott, ahol melegebb van, hiszen inkább csak akkor szükséges a használatuk, ha huzamosabb ideig 25 foknál magasabb a külső hőmérséklet. A használatukhoz azonban megfelelő fizetőképes kereslet is kell. Ebben a vállalkozások szerepe is nagyon meghatározó, de a penetrációt inkább a lakásokkal szokták jellemezni. Ebből a szempontból Japán vezet, ahol a háztartások több mint 90 százalékában van légkondi. Az Egyesült Államok, a szintén forró és igencsak gazdag Dél-Korea vagy Szaúd-Arábia is nagy felhasználó, ahogy Mexikó – és már csak mérete folytán – Kína is gigantikus piac.

Európa kisebb keresletet támaszt

Európában sokkal kevésbé bevett a légkondi használata. A teljes földrészt tekintve 18 százalékos a penetráció. Talán kicsit meglepő, hogy piacként Oroszország és Olaszország meghatározó, miközben a nem olyan meleg Nagy-Britannia vagy Németország, de még a melegebb, ugyanakkor idősebb lakásparkkal rendelkező Franciaország lakói is csak a lakások pár százalékában építettek be légkondit.

2022 után, mivel Európában drágább volt az energia (elsősorban a gáz, de jellemzően a villamosenergia is), biztosan sokan ódzkodtak a nagy áramfogyasztó hírében álló termék beszerzésétől. Magyarországon 700 ezer készülék már működik az országban, így két számjegyű a penetráció, és folyamatosan nő a légkondik száma, de azért még távol van az átlagos európai szint. Mindez rendszerszinten is nagy kihívás, hiszen azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24°C-ot, már minden további 1 °C-os emelkedés plusz 90–100 MW-tal terheli a hazai rendszert.

Megosztó termék

A légkondi amúgy is megosztó termék. A kritikusok azt mondják, hogy megbetegít, és akár önmagában is elviheti egy háztartás áramigényének 25-30 százalékát. A „hívők” viszont úgy érvelnek, hogy ha egy szállodai szobáért egyetlen éjszakára kifizetünk 30-50 ezer forintot, nem ér meg ugyanannyit egy szezonon át a jó alvás? A háztartási légkondi havi 6 ezer forintos költsége és nagyjából 4 havi éves használata tekinthető átlagosnak Magyarországon.

Irodákban, cégeknél természetesen a terület és a tér kialakítása, az épületgépészet megválasztása teljesen egyedi költségeket jelenthet, így maradjunk egyelőre a lakásoknál! Az áramfogyasztás a külső és a kívánt belső hőmérséklettől függően változik, ahogyan döntő faktor az is, hogy a készülék modern, energiatakarékos, vagy régebbi, rosszabb hatékonyságú klíma.

A maximum fogyasztás a klíma bekapcsolásakor jelentkezik, de amikor a kívánatos hőmérsékletet eléri a tér, fokozatosan csökken az energiaigény és már csak egy alacsonyabb mennyiség kell a folytonos hőtartáshoz.

Egy modern klíma egy 80 négyzetméteres lakásban beérheti akár 0,5-1 kW-tal is óránként, de azért vannak 3-4 és sajnos akár 5 kWh-s fogyasztású készülékek is.

Nő és csökken az áramigény

A hazai, de a globális klímapiacon is két trend jár kéz a kézben. A világon évente mintegy 100 millió új berendezés talál gazdára, amit a világ lakosságának jövedelmi fejlődése, de a globális felmelegedés is magyaráz, hiszen mindkettő növelheti az igényt. A következő néhány évtizedben a klímaberendezések iránti kereslet még biztosan intenzíven növekedni fog azokban a régiókban, ahol korábban nagyon alacsony volt a piaci penetráció. Ördögi körnek tűnik, hogy klímát használunk a meleg miatt, de a légkondik üvegházhatást okozó gázt bocsátanak ki, ami pedig folyamatosan melegíti a bolygónkat. Ugyanakkor a klímaberendezések technológiája, így energiaigénye folyamatosan javul.

Ezekből a hatásokból azonban szinte biztosan az áramigény növekedése lesz a meghatározóbb. Az IEA szerint 2050-re a világ háztartásainak körülbelül kétharmada rendelkezhet légkondicionálóval. Kína, India és Indonézia lesznek a legnagyobb vevők. A legnagyobb igény Indiában jelentkezhet, ma ugyanis az olykor rendkívül füllesztő meleg ellenére is csak alig két számjegyű a penetráció. 2040-re azt prognosztizálják, hogy a háztartások több mint fele használhat majd légkondicionálót. Ez akár százmillió berendezést is jelenthet. Szintén nagy lehet a jövőbeli kereslet a melegebb európai országokban, így Spanyolországban és Franciaországban, ahol eddig szintén alacsony volt az AC-használat.

A hatékonyság folyamatosan javul

Az ugyanakkor örömteli, hogy egyre több olyan megoldás van, amely javítja a berendezések energiahatékonyságát és kibocsátási jellemzőit. Szerencsére a légkondik és a nappanelek termelése szinkronban van: amikor jobban süt a nap, indokoltabb a hűtés is, így rögtön helyben elfogyasztható a termelt áram. Ez globális értelemben is tompítja a klímák áramigényét: amikor meleg van, süt a nap, a napenergia részaránya arányosan nő a termelési mixben.

A fejlesztések fő iránya emellett a hűtőközeg összetételét, és a szükséges mennyiségének csökkentését célozza. A készülékekben felhasznált – és újrafelhasznált – fémek forrása és élettartama is meghatározó.

Fontos innovációs irány a szintén energiát megtakarító váltakozó áramú rendszerek bevezetése, amelyek legalább 50 százalékkal csökkenthetik az egységnyi kapacitásra jutó jövőbeli energiaigényt.

Az okos fogyasztó

Sok múlik a vevőn, vagyis a fogyasztón is. Új beszerzés esetén a belépő árkategória vélhetően nem a legjobb energiahatékonyságú, pedig az alacsony energiafelhasználás hosszú távon megtérülő befektetés lehet. Ha már megvan a készülék, nagyon fontos a megfelelő karbantartás, ami sokat apaszthat az energiaigényen. Ha a klíma okostelefonnal vezérelhető, nagyon sokat lehet azzal is nyerni, ha nem az üres lakást hűtjük. A klímások általában azt javasolják, hogy havonta egyszer szezonon kívül is kapcsoljuk be a készüléket kis időre, hogy ne ragadjanak le a szelepek, kompresszor-alkatrészek. Ugyanakkor persze a valódi spórolást az jelenti, ha önmérsékletet tanúsítunk, és ha nincs rá szükség, akkor lekapcsoljuk a klímát, vagy eleve nem várjuk el, hogy 10-15 foknál nagyobb különbséget produkáljon a kinti hőmérséklethez képest.