A magyar energiakereskedőknek egy uniós eredetű, hazai jogrendbe illesztett szabályozás alapján számos energiamegtakarítást célzó projektet kell finanszírozniuk. Ez hatalmas lehetőséget jelent, hiszen jelentős összegekről van szó, ugyanakkor minden szereplő közös érdeke, hogy ezek a projektek valódi, tartós eredményeket hozzanak, ne csupán papíron csökkentsék az energiafelhasználást.
A kormány külön közleményben jelezte, hogy megújult az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) – az a szabályozás, amely előírja, hogy az energiakereskedőknek a kereskedett energiamennyiség meghatározott hányadának megfelelő mértékben kell energiahatékonysági beruházásokat finanszírozniuk a végfelhasználók körében.
A legfrissebb bejelentés apropóját az adja, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a hivatalos katalógus, vagyis most már világos, hogy mely energiahatékonysági programokat hogyan lehet elszámolni, illetve milyen típusú beruházásokat fogad be a rendszer.
A kulcsprojektek
A támogatott projektek főként az alábbi területeket érintik:
- homlokzat- és tetőszerkezet szigetelése,
- nyílászárók cseréje,
- gépészeti korszerűsítés, különösen a fűtési rendszerek terén (például split klímaberendezések telepítése),
- világítási rendszerek korszerűsítése.
A kormányzati bejelentés szerint az EKR 2027 végéig akár 150 ezer otthon energetikai felújítását segítheti elő, ami várhatóan mintegy 97 millió gigajoule energiamegtakarítást eredményez – ez körülbelül 10–12 magyar nagyváros éves energiafogyasztásának felel meg.
Kötelez – finanszíroz – hasznosul
A program működési logikája három pilléren nyugszik:
- Az állam szabályoz és kötelez: kiépíti a jogi keretrendszert.
- A lakosság, az ipar és a szállítmányozás energiahatékonysági projekteket valósít meg.
- Az energiakereskedők ezeket a beruházásokat finanszírozzák a forgalmazott energia arányában.
Ez a konstrukció a lakosság számára kedvező, különösen az Otthon Start Programon keresztül, amely várhatóan felpezsdíti a lakáspiacot. Az adásvételeket gyakran követik felújítások, amelyek energiahatékonysági vonatkozással bírhatnak, így az új rendszer lehetővé teszi, hogy a lakosság hosszú távon is spóroljon a rezsiköltségeken.
Azt egyelőre nem tudni, mennyire lesz egyszerű a lakosságnak önállóan lebonyolítani a programban való részvételt és az elszámolást, de várhatóan a közvetítők, tanácsadók is megjelennek a folyamatban. Az biztos, hogy a rendszer élesben elindult.
A kormány közleményében így fogalmaz:
A villamosenergia- és földgázkereskedő cégeket arra kötelezzük, hogy járuljanak hozzá a háztartások energetikai korszerűsítéséhez.
Ez igaz, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az üzemanyag-kereskedők is kötelezettek, bár kisebb mértékben. Ennek oka valószínűleg az inflációs félelem: a benzin- és dízelárak emelkedése érzékenyen érintené a gazdaság számos területét.
Hosszú távú szemlélet
Az új EKR-szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy nem támogatja az egyszeri, rövid távú projekteket. A cél az, hogy az elvégzett korszerűsítések hatása tartós legyen, vagyis a háztartások energiafogyasztása valóban és hosszú távon csökkenjen.
A kormány szerint az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium széles körű szakmai egyeztetés után állította össze a most megjelent katalógust, amely kiemelten támogatja a homlokzat- és tetőszigetelést, a nyílászárócserét, valamint a fűtési és világítási rendszerek korszerűsítését.
Társasházak esetén csak az egyéni lakók pályázhatnak, ezért várhatóan a legnagyobb hatást a vidéki családi házak – különösen az úgynevezett Kádár-kockák – körében fejti majd ki a program, ami indokolt is, hiszen ezek az ingatlanok energetikailag elavultak.
Tájékozódjon, aki érintett!
Akik részt szeretnének venni a programban, azoknak érdemes alaposan megismerkedniük a részletekkel, például a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) fogalmával. A végrehajtott energiamegtakarítás energetikai auditor szervezetek általi hitelesítésével keletkezik az EKR-rendszerben elszámolható HEM, amelynek megszerzésével az energiakereskedő teljesítheti az EKR-kötelezettségét, és egyben az energiahatékonysági beruházásokat is támogatja. A lakosságnak ezért kiemelten figyelnie kell arra, hogy amikor a beruházások megvalósulnak, erről a katalógus szerinti HEM-k is készüljenek el.
A szakmai visszajelzések alapján a rendszer „ráncfelvarrása” nemcsak a lakosság számára lehet kedvező, hanem az építőiparnak is, amely az utóbbi időben visszafogott megrendelésállománnyal küzdött. Ezt támasztja alá az energiakereskedők kötelezettségének emelkedése is.
2025 második felében az üzemanyag-kereskedőknek a kereskedett energiamennyiség 0,5%-ának megfelelő összeget kell fordítaniuk energiahatékonysági projektekre, míg a gáz- és áramszolgáltatók esetében ez az arány 2,3% lett. Ez az arány fokozatosan csökkeni fog a következőképpen: 2026-ban 1,4%, 2027-ben pedig 1% lesz.
A 2024-es európai parlamenti és a 2026-os országgyűlési választások közeledtével az EKR így nemcsak uniós kötelezettség, hanem egyfajta gazdaságélénkítő és lakossági jóléti program is lehet. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a megtakarítások valódiak legyenek, ne „kirakatprojektek”.
Valódi projekteket – ne papírmunkát!
Korábban előfordult, hogy egyes „rafinált” vállalkozók a szigetelési munkát csak papíralapon valósították meg, felvették a HEM ellenértékét, de tényleges, tartós megtakarítást nem értek el. Ennek kiküszöbölése közös érdek:
- Az államnak azért, mert ha kevesebb energiát használ a lakosság, kevesebb támogatást kell nyújtani a rezsicsökkentett árakon.
- A kereskedőknek azért, mert ha már jelentős összegeket fordítanak finanszírozásra, legalább hasznos célokat szolgáljanak.
A lakosság számára tehát egyértelműen az az előnyös, ha nem „okosban” buherál valamit, hanem tartós, valós energetikai korszerűsítést végez, amely csökkenti az energiaszámláját és növeli az ingatlan értékét.
Az állam pedig mindezt szigorúan szabályozta a kiskapukat megszüntetve: meghatározta, hogy milyen típusú projektekre mennyi támogatás adható, mekkora arányban kell azoknak lakossági jellegűnek lenniük, mekkora lehet a korábban megvásárolt HEM aránya, és milyen élettartammal rendelkező fejlesztések számolhatók el – például csak a legalább hatéves energiamegtakarítási hatással bíró projektek kerülhetnek elszámolásra.
Ezen szigorítások miatt is az energiakereskedők jellemzően csak energetikai auditor cégektől vásárolnak, akiknek törvényi kötelezettségük biztosítani a jogszabályi követelményeket a HEM-ekkel kapcsolatban.