Warning: Constant DISALLOW_FILE_EDIT already defined in /var/www/clients/client79/web156/web/wp-config.php on line 110
Meddig marad velünk a gáz, és hogyan tudjuk nélkülözni? - Audax Magyarország
Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Meddig marad velünk a gáz, és hogyan tudjuk nélkülözni?

Meddig marad velünk a gáz, és hogyan tudjuk nélkülözni?

A földgáz, mint energiaforrás ma szinte nélkülözhetetlennek tűnik, de két súlyos kritika is éri. Egyrészt fosszilis, azaz szennyező forrás, másrészt Magyarországra eddig elsősorban Oroszországból érkezett a molekula, ami szintén súlyos kockázat.

Az olcsó gáz egy kicsit elaltatott minket. Mivel kiszámíthatóan és viszonylag olcsón rendelkezésünkre állt ez az energiaforrás, ezért sokat is használtuk a lakásokban, az iparban, illetve áramtermelésre az erőművekben.

Nem véletlenül. A földgáznak ugyanis vannak nagyon is kézzelfogható előnyei, így például az, hogy alacsony veszteséggel szállítható. A vezetékek kiépítése, a „gáz bekötése” persze beruházást és szakértelmet igényel, de ha kész az infrastruktúra, akkor a szállítás jól megoldott. A földgáz viszonylag jól is tárolható. Olyan (jellemzően korábbi gázlelőhelyekből kialakított) felszín alatti üreges rétegeket tudunk használni erre a célra, amelyek segítenek abban, hogy egész évben jöjjön a gáz, de aztán koncentráltan használjuk fel azt.

Jöttek a bajok

Másfél éve, a Covid lecsengése felé, ezek az előnyök nagyon kidomborodtak: az ár nem volt magas, szállítók akadtak, az ellátás olcsó volt. Jött a kellemetlen fordulat: a Covid-lezárások feloldása után hirtelen tért vissza a gazdaságban az energiakereslet, másrészt a kínálattal is gond volt, részben technológiai, majd politikai okokból akadoztak a szállítások. Így az árak megindultak felfele, miközben az ellátásban sem lehettünk biztosak.

A gázzal kapcsolatosan sokféle kritika került elő:

  • Azt addig is tudtuk, hogy bár a földgáz környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, mint a szén vagy az olaj, mégis fosszilis energiahordozó. Valójában ugyanolyan, mint a biomassza: növényekből, állatokból energiaforrás alakul ki. Mivel nagyon-nagyon régen volt már a gáz a felszín alatt, a jelenünkben ez nem megújuló energiaforrás, hiszen egy évmilliós folyamattal elkészült energiaforrást bontunk ki és használunk el.
  • Új kritikai elemként jött be az is, hogy a földgáz lehet drága, sőt, nagyon drága is. Az élelmiszereknél vagy a benzinnél az árak megduplázódása is súlyos tényező, de a gáznál 8-10-szeres árrobbanást tapasztalhattunk meg.
  • Végül bejött egy ellátás-biztonsági szempont is: számíthatunk-e továbbra is az orosz gázra, lesz-e működő vezeték, lesz-e eladói szándék, meggátolja-e a vevőket a politikai stoptábla (vagyis a szankció)?

Ébredezni kezdtünk

A földgáz szerepét újra kellett értékelni, és emiatt olyan tényezőket kezdtünk végre komolyan venni, amit addig is komolyan vehettünk volna. Elsősorban az energiatakarékosságra, a kereslet visszafogására gondolunk. Ha a gáz drága és bizonytalan, akkor felértékelődik az az esély, hogy el sem fogyasztjuk, hogy nincs rá szükség. Hihetetlen, hogy milyen megatakarítás érhető el az épületek jobb szigetelésével, a fűtéskorszerűsítésekkel. Sajnos azonban ez nem megy varázsütésre, szisztematikus munkát igényel. Ebből maradtunk ki az olcsó gáz illúziója miatt évekig.

Az orosz kérdés miatt emellett hangsúlyosabbá vált minden, ami csökkenti a kitettségünket, javítja függetlenségünket. Például szóba jöhet a földgáz saját kitermelése vagy a lakások fűtése hazai geotermikus energia-, de inkább hőforrással. Vélhetően ennél kisebb esélyt kínál, de azért nem elhanyagolható, az agrártermék-alapú, hazai biogázgyártás. 11 milliárd köbméternyi gázfogyasztást természetesen nem lehet kiváltani kukoricából, cukorrépából készített biogázzal, de mivel minden köbméter számít, ebben is érdemes gondolkodni.

A munka elindult

A felismerés után biztos, hogy minden felsorolt tényezőre jobban oda fogunk figyelni, de azért az sem reális, hogy az ország meghatározó energiaforrását egyik napról a másikra teljesen nélkülözni tudjuk.

A földgáznak szinte biztosan marad valamilyen szerepe az ország energiaellátásában, mert a hazai lakásállomány fűtési megoldásai nem válthatók ki teljesen egyik évről a másikra, mert a gázmolekulát fontos iparágak használják (műtrágyagyártás és petrolkémia), részben pedig azért, mert a hazai villamosenergia-rendszerben a könnyen ki- és bekapcsolható gáztüzelésű erőművek segítették a rendszer rugalmasságát.

De tényleg minden apró megoldás számít: ha letekerjük a fűtést, ha az összes szobát vagy egy egész szintet nem fűtjük ki, ha mindenféle intézmény (múzeum, könyvtár, teniszpálya, uszoda) tart hosszú téli hónapokra „szénszünetet”. De közben azt is érezzük, hogy ennél jobb megoldás kellene.

Rövid távú és átfogóbb megoldások

Nézhetünk megint alternatív gázforrások után, fejleszthetjük akár ugyanazon a vezetékrendszeren a zöldhidrogén-iparágat, bízhatunk abban, hogy az orosz gázt kiváltja a távoli lelőhelyeken előbányászott és tankereken idehozott LNG, de az sokat nem ér, ha vakok vagyunk és a realitásokat mellőzve úgy teszünk, mintha a gázzal nem lenne dolgunk a következő években.

Mert lesz, gázra még igenis szükség van, sajnos bármennyire is szeretnénk öles léptekkel közelíteni a nettó zéró céljainkhoz. Még az sem zárható ki, hogy érdemi összegeket kell a gázinfrastruktúrába ölni új vezetékek vagy LNG-terminálok formájában.

De ha esetleg lesz is egy másik forrás, lesz is valamilyen gazdasági kooperáció Oroszországgal, az semmiképpen nem lenne jó, ha az átmeneti megnyugvás újra elaltatna bennünket. A gázzal tényleg kezdeni kell valamit. A gáz érdemi része kiváltható például elektrifikációval, ahol minden országban nagyobb a játéktér, van hazai nap, szél, rosszabb esetben lehet atomerőművet építeni. A probléma már csak az, hogy ez a kérdés valójában egy teljesen hasonló problémahalmazt bont ki, mert jelen pillanatban a gázpiaci helyzet nehéz, de az árampiaci helyzetre sem mondhatjuk, hogy könnyű.