Nincs jobb annál, mint amikor a nemzetközi sikerekre éhes magyar közvélemény arról hallhat, hogy egy független, külföldi – értsd: nem elfogult – fórum is alátámasztja a hazai eredményeket.
A magyar megújulóenergia-piac is ilyen: rendszeresen olvashatunk hazai rekordokról, csúcsteljesítményekről, újabb telepített kapacitásokról, de ha egy nemzetközi think tank – jelen esetben a befolyásos EMBER – is kiemeli Magyarország teljesítményét, az különösen fontos visszajelzés.
Fordulj a nap felé!
Az elemzés szerint a napenergia Kelet-Közép-Európában – külön vizsgálva Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát – 2019 óta kétszer gyorsabban bővült, mint az EU egészében. A négy ország együttes napenergia-termelése 5 TWh-ról 29 TWh-ra nőtt, ami közel hatszoros ugrás. Ezzel szemben az EU 125-ről 308 TWh-ra bővült, ami 2,5-szeres növekedés.
Ez a dinamika különösen figyelemre méltó, mert a régió sokáig a szénhez kötődött, és politikai, gazdasági akadályok is lassították a megújulók térnyerését.
Elhagyni a szenet
A korábban szénalapú energiamodellel működő Csehország és Lengyelország mára Európa egyik napenergiára leggyorsabban átálló régiójává vált. Miközben a GDP-növekedés gyenge volt, a fotovoltaikus bővülés mégis kiemelkedő teljesítményt mutatott.
Magyarországon 2019 és 2024 között a szén részesedése 12%-ról 6%-ra olvadt, a gázé pedig 25%-ról 19%-ra. Lengyelország 2025 júniusában történelmi mérföldkőhöz ért: először termelt több áramot megújulókból, mint szénből. Szlovákiában 2024-ben bezárt az utolsó tisztán szén erőmű, amivel a szén szerepe gyakorlatilag minimálisra zsugorodott az áramtermelésben.
A szénkivezetés gyorsulása a régióban nem csupán klímapolitikai siker: csökkenti az importfüggőséget, javítja az energiafüggetlenséget és egyértelmű gazdasági racionalitást is tükröz a magas fosszilis árak korában.
Országonkénti eredmények
Az EMBER jelentése szerint különösen Magyarország teljesít kiemelkedően, hiszen 2025 nyarán a napenergia a hazai áramtermelés több mint 40%-át is biztosította. A napenergia 2024-ben a teljes termelés mintegy 25%-át adta – ezzel Magyarország globálisan is a gyorsan növekvő megújuló beruházási piacok közé került.
Lengyelországban a fotovoltaikus robbanás még látványosabb: 0,7 TWh-ról 15 TWh-ra ugrott öt év alatt, és már több mint 1,5 millió lakossági napelemes rendszer működik az országban.
Csehország is megduplázta termelését, míg Szlovákia továbbra is lassan halad előre – nagyméretű atom- és vízerőművei miatt a napenergia náluk kisebb szerepet kap.
A regionális dinamika alapján világosan látszik, hogy a napenergia immár nem alternatíva, hanem a villamosenergia-termelés fő pillére.
Lakossági programok szerepe
A támogatási programok sok országban döntő szerepet játszottak.
Magyarországon a Napenergia Plusz Program jelenleg a fő lakossági támogatási konstrukció, amely a kisebb településeken élő, átlag alatti jövedelmű családokat célozza. Több hullámban futott, és a kereslet minden alkalommal óriási volt.
Lengyelországban a „Mój Prąd” (Az én áramom) akár a beruházási költségek 50%-át is átvállalhatja, maximum 28 ezer zlotyig – fontos ösztönző, amely a lakossági boom egyik motorja lett.
Csehországban a „Nová zelená úsporám” szélesebb megújulócsomagot támogat – szigetelés, ablakcsere, hőszivattyú, napelem –, összetett energiatakarékossági programként működik.
Ezen programok közös tanulsága, hogy ahol a lakosság stabil, kiszámítható ösztönzőt kap, ott a napelemes piac gyakorlatilag berobban.
Jövőkép és kihívások
A fejlődés nem áll meg, sőt, számos ország már jócskán túlteljesítette eredetileg 2030-ra kitűzött napenergia-céljait. Az árak csökkenése és a technológiai fejlődés miatt a napenergia továbbra is a legolcsóbb új kapacitás marad, így a bővülés motorja sem lassul. A következő évtizedre várható napenergiás arányok az egyes országok villamosenergia-termelésében:
- Csehország: 31%
- Magyarország: 42%
- Lengyelország: 51%
- Szlovákia: 26%
Ugyanakkor a tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a következő nagy ugrást már nem a paneltelepítés, hanem a hálózatfejlesztés és a rugalmasság hozza el. Az akkumulátoros energiatárolók, okos inverterek, hálózati optimalizáló rendszerek egyre fontosabb szerepet kapnak.
A régiónak különösen fontos lenne, hogy az akkumulátorgyártásban betöltött vezető pozícióját – amelyben Magyarország már most európai nagyhatalom – összekösse a napenergia integrációjával. A jövő energiája ugyanis nem csak tiszta, hanem rugalmas és digitálisan vezérelt lesz.
Összegzés: egy régió, amely végre a fény felé fordul
A V4-ek napenergiapiaca olyan átalakuláson megy keresztül, amelyet tíz éve még kevesen jósoltak volna meg. Magyarország, Lengyelország és Csehország már nemcsak követi az uniós trendeket, hanem sok tekintetben diktálja is azokat. A következő évek nagy kérdése már nem az lesz, hogy megéri-e napelemet telepíteni – ez eldőlt. A valódi kihívás az, hogyan hangoljuk össze a növekvő megújuló kapacitást egy modern, rugalmas, innovatív energiarendszerrel. Ha ez sikerül, a régió nemcsak felzárkózik, hanem valódi mintává válhat Európa számára.