Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Kezelhető még a sok napelem a magyar villamosenergia- rendszerben?

Kezelhető még a sok napelem a magyar villamosenergia- rendszerben?

A fenntarthatóságnak, vagyis többek között a saját gyermekeinek és unokáinak drukkoló ember nem is tehet mást, csakis örülhet, amikor arról hall, hogy hódít a megújuló energia. 2023 folyamán valósággal záporoztak az örömhírek. Azt azért rögtön hozzátehetjük, hogy szinte mindig a napenergia terjedéséről hallhattunk, pedig nem ártana, ha a fejlődés kiegyensúlyozottabb lenne, például megindulna a szélkapacitások fejlődése.

Ha van valami, amiben megosztott a hazai energetikai szakma, akkor az az, hogy a megújuló energia térhódítása mennyire egészséges ma Magyarországon. Noha a napenergia szerepe valóban gyorsan nő, ez az egyoldalú hazai térhódítás mind műszaki, mind közgazdasági oldalról számos problémát vet fel.

Izgalmas bejelentések

Az Energiaügyi Minisztérium büszkén adta hírül, hogy 2024. február 16-án déltájban 2756 megawattig futott fel az 50 kW feletti napelemes rendszerek összes termelése. Ez új magyar csúcs. A kapacitásaink nőnek, az időjárás még kedvezőbb lesz, mint február közepén, vagyis ezt a csúcsot minden bizonnyal hamar újabbak követik majd.

Megtudhattuk azt is, hogy 2023-ban 1600 megawattal nőtt a naperőművek beépített teljesítménye Magyarországon. Január végén 5700 megawattnál jártunk. Az összes kapacitás mintegy 60 százalékát adják a nagyobb erőművek, 40 százalékát pedig a kisebbek, vagyis a háztartási méretűek. A rekord a HMKE-szegmensben sem maradhatott el, a folyamatosan bővülő kiserőművek száma már meghaladta a negyedmilliót.

További fejlődés

És ez még egyértelműen nem a vége. Hiszen azt is tudjuk, hogy a Napenergia Plusz Programra már több mint 26 ezren jelentkeztek, vagyis ismét van támogatás, ismét lesz bővülés.

Emellett a gazdasági és politikai hírekben is sorra nagyobb fejlesztéseket jelentenek be: hazai cégek adják közre, hogy hol fejlesztenek vagy mit vettek, esetleg politikusok beszélnek arról, hogy a jövő kínai akkumulátor-befektetői majd saját kezükbe veszik az áramellátásukat, és saját napparkokat fejlesztenek.

A közleményekből megtudhatjuk, hogy a napenergia hasznosításában Magyarország élen jár Európában, a hazai naperőművek a második legnagyobb arányban részesülnek az áramtermelésből. Amikor Magyarországon már 5700 megawatt fölé emelkedett az összes napenergia-kapacitás, akkor ez azt jelenti, hogy szinte elértük a korábban 2030-ra várt 6000 megawattos teljesítményt. Így most már a következő évtized elejére a korábbi vállalás kétszerese, 12 gigawatt az új célszám.

Felvet nehézségeket

Mindez azonban nehézségeket is felvet. A rendszert irányító MAVIR életében a kiegyenlítés a nagy kihívás. Az időjárásfüggő megújulók – hangsúlyozottan döntően a napenergia – gyors elterjedése azért állítja komoly kihívások elé a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítót, mert amikor süt a nap, nagyon sok az áram, amikor viszont nem süt, akkor pedig nagyon kevés. A MAVIR be is jelentette, hogy a 2022-es 293-hoz képest 2023-ban 1045 negyedórában tapasztalt 400 megawattot meghaladó kiegyenlítetlenséget. A közgazdasági következmény is ebből fakad: amikor süt a nap, akkor jelentősen megszaporodnak a nulla vagy negatív áras órák is a hazai áramtőzsdén. A fordítottja is igaz: amikor a rendszer egyensúlyát könnyen bekapcsolható gázerőművek termelésével kell kiegyenlíteni, ők igen magas árat tudnak elkérni a kiegyenlítő áramért.

A tárolás és a szél is segítene

Természetesen ezek a kilengések nem ismeretlenek a hazai szakemberek előtt. Sőt, a politika is fellép ez ellen: energiatárolói beruházásokkal is szeretnék növelni a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, amelyekre szintén van támogatás.

De az igazi megoldás egy szórtabb megújuló mix lenne. Ehhez Magyarország örökölt helyzete és geográfiai adottságai miatt leginkább a szélenergia arányának emelése lenne célszerű, a vízenergia kevésbé. Noha a szélerőművek esetében is újra a piac felfuttatásáról hallani, egyelőre továbbra sem gyarapodik a szélerőmű-kapacitás. Pedig ez a két megújuló energiaforrás – akár közös hálózati csatlakozással – elég jól kiegészítheti egymást. Gondoljuk végig: néha süt a nap, de nincs szél, az is előfordul, hogy fúj a szél, de nincs napsütés, természetesen van olyan idő is, amikor se nap, se szél (Dunkelflaute), az viszont ritka, ha hétágra süt a nap és mégis süvít a szél. A szélerőművek nagyobb kapacitáskihasználtsággal működnek, és érdemben javítják a magyar energiarendszer megújuló kapacitásainak egyenletes termelését.

A megújuló kapacitások terjedése mindig jó hír, de úgy érdemes fejleszteni, hogy a megújulók úgy termeljenek, hogy az ne csak támogatással, de piaci, közgazdasági logika alapján is rentábilis legyen.