A magyar gazdasági szereplők számára általában a naptári, vagy más néven kalendáriumi év a legfontosabb. A legtöbb cég, köztük a földgáziparban dolgozó magyar cégek is jellemzően így készítik a beszámolóikat, az éves tervek január 1-től december 31-ig tartanak.
Természetesen vannak olyan multinacionális cégcsoportok is, amelyek az anyavállalat jelentési rendjéhez igazodva más üzleti évben jelentenek. Általában ezek a naptári negyedévekhez kötődnek, de vannak rendhagyó társaságok, amelyek április 1-jén, július 1-jén vagy október 1-jén kezdik meg az üzleti évüket.
Ettől eltérő gondolkodás szerint olyan iparágak is lehetnek, ahol a tervezés inkább az iskolai évhez igazodik. Az iskolai közétkeztető, a tankönyvkiadó, de akár egy színház is inkább szeptember 1-től rajtoló tanévben vagy „évadban” számol. Lehet, hogy ez a jelentéstételt nem befolyásolja, de a tervezést, az átárazásokat sokkal inkább, hiszen például a menza díja nem január 1-én, hanem szeptember 1-től változik.
És a gáziparban?
A földgázágazat nem naptári évben, hanem október 1-től a következő év szeptember 30-ig tartó gázévben gondolkodik. Mindez persze érthető, hiszen egy hideg december 31. és egy ugyanolyan hideg január 1. között nem változik annyit a gázpiac működése, mint a fűtést nem igénylő és a fűtést már igénylő napok fordulójánál.
A gázévhez igazodva születnek meg a különféle szerződések, így írják ki a kapacitáslekötő aukciókat. Mindenki érti, hogy mit jelent az éves szerződésekben az Y, mint év, vagy a 2023/2024, mint időszak. Ahol az óra is számít, ott általában adott év október 1. reggel 6 órától a következő év október 1. reggel 6 óráig beszélünk gázévről. A laikusnak érdemes arra is figyelni, hogy amikor azt hallják egy gázkereskedőtől, hogy első negyedév, akkor az vélhetően egy októberi-decemberi, nem pedig egy januári-márciusi periódus.
Betáplálás, kitárazás
Hogy a képlet egy kicsit még összetettebb legyen, olyan is van, hogy tárolói év, amely április 1-től indul és március 31-ig tart, vagyis nem fedi sem a naptári évet, sem a gázévet. A logika más: a hideg beköszöntével indul a gázév, majd a meleg beköszöntével indul a tárolói év, vagyis az a periódus, amikor már a vezetéken érkező gázt nem kell feltétlenül elhasználni a fűtésre, meg lehet kezdeni a felkészülést a következő télre.
Van egy olyan magyar nyelvi játék, amely szerint minden hónap hideg, amiben van „r” betű. Vagyis a szeptember, október, november, december, január, február, március, április inkább igényel fűtést, mint a május, a június, a július és az augusztus. Noha áprilisban vagy akár még májusban is fagyhat éjjel, azért a tárolói szaldó inkább már pozitív.
A gázév és a tárolói év pedig azért komplementer, mert a gázév a tél közeledtével, a fűtésre való felkészüléssel vagy magával a fűtéssel köszön be, míg tárolói év a tél végeztével, az első negyedév végén indul, amikor elvileg már lehet tölteni a tárolókat.
Mindehhez gyorsan hozzátehetjük, hogy a klímaváltozás miatt lehet, hogy szeptemberben már fűteni kell, de az is előfordulhat, hogy októberben, novemberben még hétágra süt a nap, vagyis nem apadnak a tárolók. Természetesen télen is akadhatnak olyan napok, amikor elvileg kitárolás és betárolás is van, bár a földgáztárolást végző cégek nem ki-be engedik a gázt, hanem összevezetik a két irányt, ráadásul ezekben a bonyolult rendszerekben vannak virtuális tárolások is. Ugyanakkor a gázévre vonatkozó éves kapacitás-lekötési kérelem ma is sztenderd eljárás, noha vannak negyedéves aukciók is.
Akit részletesen is érdekel, hogy mikor mi történik, szinte mindent nagyon pontosan nyomon tud követni. A Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt. oldalán Excel-táblákban lehet akár historikusan is letölteni, hogy melyik nap mennyi betárolás történik (szeptember 24-én például 143 millió kWh), mekkora a mobilkészlet (szeptember 24-én 45,8 milliárd kWh), és ezzel együtt mennyi a töltöttség (95,75 százalék). Ha pedig visszapörgetjük a táblázatot, azt is láthatjuk, hogy a betárolási időszak kezdetén, április 1-én még csak 30,91 százalék volt ez az arány.
Akinek fontos, hogy a gázév kezdetén éppen mely országok felől, vagyis mely betáplálási irányból mennyi földgáz érkezik az országba, a földgázszállító oldalán találja ezt meg. Szeptemberben egy átlagos nap Szerbia felől sok, Románia és Horvátország felől kevesebb földgáz érkezett, míg Ausztria és Szlovákia felől jellemzően nem érkezett gáz, Ukrajna felé pedig valamennyit még szállított is Magyarország.
Akit a nemzetközi összehasonlítás is foglalkoztat, a KYOS Storage európai oldalon országonként és uniós szinten összesítve is követheti a tárolók töltöttségét.
