homeicon Blog Jó befektetés-e még az energiatakarékosság?

Jó befektetés-e még az energiatakarékosság?

Van Magyarországon egy eléggé látványos folyamat. Ahogy a globális energiaárak drasztikusan emelkednek, egyre jobban megéri a vállalkozásoknak az energiatakarékossággal járó felújítás, szigetelés, nyílászárócsere, vagy éppen fűtéskorszerűsítés. Eközben azonban a projekt költségoldalán is érezhető a drágulás az anyag- és kivitelezési árak emelkedése miatt.

Az adóknak úgy általában, de különösen azok emelésének, ritkán van pozitív üzenete. A 2022. nyár eleji magyar kormányzati kiigazításban azonban van egy elgondolkodtató, és – ha úgy akarjuk értelmezni – pozitív üzenet. A kormány magas kulccsal (65 százalékkal) adóztat meg bizonyos időjárásfüggő megújuló energiatermelőknél keletkező árrést.

És mi ebben a pozitívum? Hát az, hogy ha ekkora adót lát igazságosnak, indokoltnak és kivethetőnek a kormány, akkor azt is deklarálja, hogy bombaüzlet volt megújuló energiatermelő kapacitásokat kiépíteni, és részben az állami támogatásoknak, részben pedig az áramár emelkedésének köszönhetően nagy nyereség csapódott le a tulajdonosoknál. Öröm az ürömben.

Az energiaprojektek haszna

Az energiapiac vállalati mikroprojektjeinél hasonlóan kedvező lehet a matek. Energetikai projektnek gondolunk minden olyan fejlesztést, amely az adott vállalkozás energiagazdálkodását javítja, legyen az egy tetőre szerelt kiserőmű, vagy akár csak egy energiaveszteséget megfogó szigetelés, fűtéskorszerűsítés.

Az külön pozitívum, hogy itt általában együtt jár az anyagi és a környezetvédelmi előny, vagyis a vállalkozás kevesebbet fog az áramszámlára költeni, de a megtakarított energia, illetve a tiszta energia károsanyag-kibocsátási oldalról is előny.

Az, ami az erőművi oldalon adóztatható „extraprofitként” jelentkezik, vagyis az, hogy az energia jobban drágult, mint az erőművek üzemeltetési vagy akár beruházási költségei, az a vállalkozások életében is igaz lehet. Vagyis az energiahatékonysági beruházások is drágulnak, de még többet lehet velük megfogni.

Milyen a cégek helyzete?

Ha mindenki piaci árat fizetne az áramért, akkor ez az előny teljesen egységes és tiszta lenne. Ebben az írásban most alapvetően a piaci árat fizető vállalkozások helyzetével foglalkozunk, vagyis itt igazak lesznek a megállapításaink, de egy kis kacskaringóval megemlíthetjük, hogy az egyetemes szolgáltatásokra jogosultak, elsősorban a magyar lakosság is tömött sorokban rohan a szigetelőanyagért, mind többen igényelnek saját energia előállítására alkalmas paneleket vagy a tárolást elősegítő akkumulátorokat. Pedig a magyar lakosság védett az energiaárak változásával szemben, hiszen rezsiárat fizet az áramért és a gázért.

Ám a magáncégek tényleg szembesülnek a drágulással, így náluk az energiatakarékossági projektek haszna, megtakarítása folyamatosan nő. Igaz a költségek is elszállnak, de vélhetően ennél kisebb mértékben, azaz a megtérülési idők csak rövidülnek.

Az építőipar a ludas

De miért van költségemelkedés? Elsősorban azért, mert Magyarországon az építőipar minden korábbinál is gyorsabban fejlődött a tavalyi évben, a jó szakszerelőkből hiány alakult ki, sokféle építőanyag drágult, és nem feledhetjük, hogy az orosz-ukrán háború is csak rontott az állapotokon. Az ukrán építőipari szakemberek hazamentek, bizonyos anyagokban, például acéltermékekben hiány alakult ki, az árak pedig csak tovább emelkedtek. És, bár ez egyáltalán nem csak a háború következménye, mintha a nagy globális ellátási láncokban is lennének még mindig fennakadások.

Van erre egy csúnya kifejezés, az energiamegtartó projektek „eldrágultak”. Mivel azonban az áram ára jobban emelkedett, ezért – egy másik csúnya kifejezéssel élve – nem „árazódtak ki” a piacról.

Javulhat-e a számtan?

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon van-e arra esély, hogy az árak alakulása (legyen szó a szakember vagy az anyag áráról) megfordul? Érdemes lehet-e egy kicsit várni, vagyis van-e olyan forgatókönyv, hogy az energiaárak ilyen magasak maradnak, de maga a beruházás olcsóbb lesz? Mindig, minden lehetséges, de azért legyünk reálisak, ez most nem túl valószínű.

A magyar állam, mint nagy vevő ugyan valamelyest visszafogja az új beruházások indítását, de a magánpiacon még mindig azt látni, hogy van lendület és van is forrás a cégeknél, a családoknál.

Valamelyest azért itt is mérsékelheti a lendületet, ha kevesebb az állami program, ha a piaci kamatok már nagyobb terhet jelentenek. De mégis, azt lehet tippelni, hogy az építőipari aktivitás intenzív marad és a projektek drágák lesznek. Ne felejtsük, lehet, hogy most rosszabb a gazdasági környezet, de azért a szakemberek még most is 3-4 százalékos magyar GDP-növekedést várnak az évre.

Van remény

Eddig ez a bejegyzés részben arról szólt, hogy az energiamegtartó projektekkel vannak nehézségek, mert költségemelkedést tapasztalni, a munkálatok drágák, nehéz jó szakembert foglalni, és a bizonytalanság még a közeljövőben is fennmaradhat. Végül mégis jöjjön a jó hír: a piac dübörög, és még a nehézségek ellenére is nagyon megéri a cégeknek energia-hatékonysági projektekbe kezdeni.

Az okokat nem is olyan könnyű mindig szétválasztani. Biztosan élre kívánkozik az anyagi haszon – egyszerűen jó, gyorsan megtérülő üzlet az ilyen beruházás, de több más elem is az eszünkbe juthat.

Magyarországon, ahogy a világ minden részén, egyre több a fenntarthatósággal komolyan kalkuláló, tudatos cégvezető, akinek fontos a racionális energiafelhasználás. Ne hagyjuk ki a képletből a fogyasztót sem: ma már szívesebben fordulnak a vevők olyan cégekhez, akik ügyelnek a környezetre – főleg, ha a takarékosság valamelyest a termékek és szolgáltatások árában is számukra kedvező hatást mutat.

A drasztikusan megnőtt árak és a piaci zavarok miatt többekben az ellátásbiztonság is felmerül a beruházás előnyei között. Jó azért, ha hosszabb távon nagyobb a cég energiafüggetlensége, jobb a saját rendszere, takarékosabb a felhasználása.

És végül azt se felejtsük el, hogy még mindig vannak külső pénzügyi ösztönzők, kedvezményes hitelek, uniós források a rendszerben. Az érvényes megtérülési képletek módosulhatnak, de a matematika szabályai nem fognak megváltozni, aligha érdemes emiatt kivárni. Az ugyanis egészen biztos, hogy ha jobb az energiagazdálkodásunk, az jó a vállalkozásunknak és a bolygónknak is.