Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Idén nem kell fagyoskodnunk a középületekben. Megéri?

Idén nem kell fagyoskodnunk a középületekben. Megéri?

Az idei télen nem lesz hőmérséklet-korlátozás a közintézményekben. Ez egyszerre jó és rossz hír. Fázni senki nem szeret, ugyanakkor a tavalyi korlátozó intézkedésekkel jelentős megtakarítást lehetett elérni. Igaz, hogy megnyugtatóbb a 2023-2024-es tél előtt a gázhelyzet, ám az energiahatékonyságnak nem csak válság idején van létjogosultsága.

A 2022-es nagy energiaválság idején drága volt a földgáz, és bizonyos időszakokban még az ellátás bizonytalan volt. Egy akkori kormányrendelet előírta, hogy a kormányzati és egyéb költségvetési szervek és intézmények helyiségei legfeljebb 18 Celsius-fokos léghőmérsékletig fűthetőek fel. Természetesen voltak indokolt kivételek: gyerekekre, betegekre, idősekre, vagyis egészségügyi, bentlakásos szociális és gyermekvédelmi intézményekre, bölcsődékre nem vonatkozott a rendelet.

Idén nem lesz vacogás

Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint a jelenlegi kedvezőbb ellátási helyzetben a korlátozás további fenntartása nem indokolt. Vagyis a kormány hatályon kívül helyezte a rendeletet. A hideg évszakban a szellemi munkát végzők esetében 20-22 Celsius-fokos, könnyű fizikai munkát végzőknél 18-20 Celsius-fokos léghőmérsékletet kell biztosítani.

Ha nem kell a komfortosnál alacsonyabb hőmérsékleten dolgozni, annak mindenki örül, ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy többek között a takarékossági intézkedéseknek köszönhetően tavaly negyedével csökkent a hazai gázfogyasztás. Ebben persze a magas ár és az enyhe időjárás is szerepet játszott, de tényleg számított a „lecsavarás” is. Most jobb a helyzet, a hazai gáztárolók töltöttsége eléri a maximumot, de tényleg jól tesszük, ha hátradőlünk?

A szokás hatalma

A saját fogyasztói szokásaink megváltoztatásával – illetve főleg a társadalom fogyasztási szokásainak általános megváltoztatásával – rengeteg megtakarítás érhető el. Ha alacsonyabb a lakások, irodák átlagos hőmérséklete, az megtakarítás. Ha optimalizáljuk a kifűtött alapterületet, az is hoz a konyhára. Ha programozunk, szakaszos fűtést alkalmazunk (például az irodákban hétvégén, vagy az otthonokban a munkaidő alatt „lecsavarunk”), abban is van spórolási lehetőség. Ezek az intézkedések több százalékpontnyi megtakarítást jelentenek, amelyek nemcsak a magas gázárak idején jönnek jól az országnak, illetve a környezetnek.

Távlati tervek

De a megtakarítási lehetőségek nem érnek itt véget. Drága és macerás, mégis a hazai lakóingatlanok modernebb hőszigetelésében még rengeteg lehetőség lenne, amit kiegészíthetne szinte mindenhol a födémszigetelés vagy az ablakok cseréje energiahatékonyabb nyílászárókra.

A szakemberek azt is el szokták mondani, hogy a magyar ember az első hidegebb nap vagy szelesebb idő alkalmával már azonnal megkezdi a fűtési szezont. Tavasszal pedig a verőfényig kitolja azt. Azzal is lehetne spórolni, ha egy kicsit ebben is önmegtartóztatóbbak lennénk.

Ésszel, ember!

Ezek a javaslatok nem mindig népszerűek. Eközben észszerűtlen spórolási technikákat alkalmazunk: mi magyarok úgy takarítunk meg közüzemi energiát, hogy közben letaroljuk az erdőt, vizes fával vagy hulladékkal fűtünk. Nemcsak kétségbeesett, hanem szennyező megoldások ezek.

Ugyanakkor, ami nem kellemetlen kényszermegoldás, hanem csak a pazarlásnak vet véget, az mind üdvözlendő, még akkor is, ha a „pazarlás” szintje eltérő lehet. Valakinek 20, másnak 22, megint másnak csak 24 Celsius-fok jelenti a kényelmet.

Home office

A középületeknél, az irodáknál új szempont lett emellett a benti és az otthoni munkavégzés (home office) aránya. Mindenki egyszerre maradjon otthon, és legyenek olyan napok, amikor kevesebb energia kell bent? Vagy kisebb alapterületű irodát is elég kifűteni, mert megszervezhető, hogy mindig arányos maradjon a bentiek és az otthoniak aránya? Ezek okos gondolatok, ráadásul az irodáknál a fűtés mellett a hűtés szempontjából nemcsak télen, de nyáron sem mellékes a megfelelő méret kérdése.

Mindenesetre tényleg vannak olyan lépések, amelyek csak egy kis odafigyelést igényelnek, megint mások belátható időn belül megtérülő beruházással valósíthatóak meg.

Ha pedig mindez nem is feltétlenül népszerű, mert nehezen szoktatható át a lakosság vagy a munkavállalók sokasága az alacsonyabb hőmérsékletre, az elemi elvárás lehetne, hogy az új lakásoknál és irodáknál már figyeljünk oda ezekre a szempontokra!