Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Hogy áll a világ az újrahasznosítás terén?

Hogy áll a világ az újrahasznosítás terén?

Ne szemétként tekintsünk a hulladékra, hanem alapanyagként! Hallottuk már ezt a gondolatot, de sajnos általában a gondolat úgy folytatódik, hogy Magyarország nem áll igazán jól az összegyűjtésben, a szelekcióban, a másodkörös alapanyagok legyártásában, egyszóval az újrahasznosításban.

Magyarország éppen hulladék-hasznosítási rendszerének átalakítása közepén áll. De mi a kihívás, és hogyan áll ebben a kérdésben a világ?

Hullámzik a hangulatunk

Valamikor a hetvenes években az volt az általánosan elterjedt vélemény, hogy a legfontosabb alapanyagokból, a szénből, kőolajból, földgázból kimerülőben vannak a készletek. Mára aztán ez eléggé átalakult. A helyzet egyrészt könnyebb lett: nem fogyott el a szén, a kőolaj és a földgáz, inkább más okokból szeretnénk abbahagyni a felhasználásukat. De új problémák is felmerültek, mert például a világ legfontosabb, valóban nélkülözhetetlen anyaga, az édesvíz hiánya nagyobb gond lett, és néhány ritkább anyag, például az akkumulátor-gyártáshoz szükséges anyagok, a lítium, kobalt hiánya került előtérbe.

Aktuális helyzet

A World Economic Forum (WEF) tanulmánya leszögezi, bizonyos anyagoknál szinte veszteség nélkül képes lenne az emberiség a teljes újrahasznosításra. Ilyen az üveg és az alumínium. Ugyanakkor a műanyagok bizonyos fajtái nehezebben hasznosíthatóak újra.

Döbbenetes számok

Ha rápillantunk a világ online és real-time lakosságszámlálójára, azt látjuk, hogy szinte bármikor átléphetjük már a 8 milliárd főt. Ha 8 milliárd fővel számolunk, minden egyes ember évente 50 kilogramm műanyaghulladékot gyárt, ez összesen 400 millió tonna. Sajnos a szomorú helyzet az, hogy a műanyagot a korábban becsültnél is alacsonyabb arányban hasznosítjuk újra. Ráadásul a műanyag teljes életciklusában vannak neuralgikus szakaszok. Az egyszer használatos műanyagtermékek szinte teljesen fosszilis tüzelőanyagokból készülnek, késztermékként apró darabkákat hagynak a beléjük csomagolt élelmiszereken, és az életútjuk végén gondot okoznak, hogy hova tegyük őket.

Az összes megtermelt műanyag harmadát valamilyen csomagolóanyag előállítására használják fel, de ennek döntő többsége műanyaglerakókban végzi, és gyakorlatilag csak elássuk a szemetet, a természet nem dolgozza fel.

Ha van ország, amelyik a technológiában élenjáró, az biztosan az USA. Nos, az Egyesült Államokban 2021-ben keletkezett 40 millió tonna műanyaghulladéknak csak 5-6 százalékát – vagyis körülbelül kétmillió tonnát – hasznosították újra.

Egy csúnya business: a problémaexport

A fejlett világban a szemét azért nem okoz mégsem kezelhetetlen problémát, mert a szemetet exportálják.

  • A németek a hulladék jó minőségű elemeit, az elektronikai anyagokat kimentik maguknak Kelet-Európából Németországba, de a lerakókba valót idehozzák „vállalkozóknak”.
  • Hollandia egy időben az elképesztő minőségű tejiparával kénytelen volt Észak-Afrikába exportálni a tehenek ürülékét, mert annyi keletkezett, hogy nem tudták a szerves trágyát hasznosítani.
  • Az Egyesült Államok pedig Kínába és Törökországba szállította a nehezen újrahasznosítható műanyagot.

Műanyagdömping

Az Egyesült Államokban naponta 60 millió, óránként 2,5 millió, percentként nagyjából 40 ezer műanyag palackot dobnak ki. A negyedét talán újrahasznosítják, de valamilyen csatornán sok eljut közülük a vizekbe. Jelenleg 100-200 millió tonna műanyag található óceánjainkban.

A régiónkban a legrosszabb példa Ukrajna, ahol a szegénység két legsúlyosabb környezeti jelensége, hogy a drága gáz miatt a lakosság kivágta az erdőket és fával fűtött, a drága és nem mindig rendelkezésre álló szemétszállítás miatt pedig a szemeteszsákokat üzemszerűen dobták a folyókba. Minket például a Tisza hulladékhegyei értek el.

A papír

A papír sokkal jobb újrahasznosítási adatokkal bír. A világ kidobott papírjainak többségét újrahasznosítjuk már, ami hatalmas eredmény a fák védelmében. Az írólapok, a hullámkarton, illetve a dobozok készítésére használt papírok zömét össze tudjuk szedni, és feldolgozzuk.

Ez ugyanúgy siker, mint az alumínium vagy az üveg szinte veszteség nélküli újrahasznosítása. Itt a siker oka az, hogy megéri, mert az újrahasznosítás sokkal kevesebb energiát igényel, mint nyersanyagokból előállítani a terméket.

Az üveg

Maradjunk továbbra is a legfontosabb fogyasztói társadalomnál, az Egyesült Államoknál. Talán az üdítőt, illetve a sört már nem üvegből fogyasztjuk, de azért a bort, a szörpöt, a befőtteket, az olajbogyót igen. A közel 400 milliós országban átlagosan minden háztartás kidob egy üveget naponta, ami ebben az egyetlen országban napi 100 millió, évi 3,5 milliárd darab üveget jelent.

Szerencsére itt is működik a kiváló ösztönző, a pénz. Mivel üveget is olcsóbb újrahasznosított anyagokból készíteni, mint szűz alapanyagokból, itt is magas a reciklálás.

Az e-hulladék

A legértékesebb anyagok az elektronikában, az akkumulátorgyártásban használt anyagok. Itt is van két gond. Még elég alacsony az újrahasznosítás (nehezebb a kiszelektálás), és hiába lesznek majd egyszer remekül újrahasznosíthatók, most még nő a gyártás, és kevesebb az életciklus végi termék.

Így pedig könnyen hiány léphet fel, még ha talán nem is fognak ezek az anyagok elveszni. Az újrahasznosítás kihívásai mellett azt is fontos megjegyezni, hogy ezek az anyagok sokszor veszélyesek, ha egyszerűen kidobják őket, káros hatással bírnak a környezetükre.

Az élelmiszer

Talán nem is gondolnánk, de az élelmiszertermelésünk harmadát kidobjuk. Megromlik a gyártónál, a boltban, ha nem sikerül eladni, vagy otthon a hűtőben. Azonban ha ezen maradékokat nem kellene előállítani, kidobni, illetve semlegesíteni, akkor további 10%-kal azonnal csökkenthető lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Vannak tehát sikereink, de tennivalónk még sokkal több.