Mivel Magyarországon nem jelentős a vízenergia aránya, erről az áramtermelési módról inkább csak akkor hallunk, ha baj van.
Európában talán több szó esik a szélenergiáról és a napenergiáról, de ne essünk tévedésbe: a világ legjelentősebb megújuló energiaforrása továbbra is a vízenergia. Biztosan hallunk róla rosszat is, a nagy kínai, illetve dél-amerikai folyóelterelések, duzzasztások tájsebeket okoztak, rosszabb esetben fajokat veszélyeztettek, de a klímavédelemben rendkívül fontos a szerepe. És Európában is – elsősorban Skandináviában és Délkelet-Európában – nagyon meghatározó energiaforrás a víz.
A legtöbb energiatermelési mód (nap, szél, gáz, szén, atom, biomassza) évről évre rekordot dönt. A trend a vízenergiában is határozottan növekvő, de ez azon kevés energiahordozó egyike, ahol olykor van visszaesés is, hiszen egy globális aszály képes akár csökkenő trendeket is kihozni.
A 4000 TWh feletti éves termelés azért összességében rendre elérhető. Kína ebben is világelső, mint általában minden olyan energiatermelésben, amely lokális, de nem olaj- vagy gázalapú. Kína egymaga megtermeli a világ vízenergiájának a harmadát, míg a szintén nagyon nagy játékosnak számító brazilok és a kanadaiak országonként úgy az egytizedét.
A 2025-ös évben eddig – bár márciusban voltak kifejezetten borús, esős napok is – a megszokotthoz képest szárazabb volt az időjárásunk, jóval az átlag alatti mennyiségű csapadék esett. Ennél is aggasztóbb, hogy a hidrológiai szakemberek szerint a 2022-es aszályos évhez hasonló nehéz időszak várható egész évben; gyakorlatilag 2024 második fele óta már arra lehet számítani, hogy 2025 a globális felmelegedési trendeknek megfelelő nyarat hozhat, nagy meleggel, kevés csapadékkal.
Hatások
A vízhiány elsődleges következményei mindig a mezőgazdaságban jelentkeznek. A csapadék hiányában ugyanis a talaj téli feltöltődése nem elégséges, majd a kevesebb eső később kihat a termésre is, a rosszabb termés pedig magasabb terményárakat, újabb inflációs nyomást jelent.
Ugyanakkor az esőhiánynak bőven vannak energetikai következményei is: egyrészt alacsonyabb vízhozam mellett nem tudnak annyi energiát termelni a vízerőművek, másrészt az atomenergiában fontos a hűtővíz, ha tehát kevesebb az eső és melegebb a nyár, az üzemidő-kiesést jelenthet. Paks esetében a Duna hőmérsékletét kell emiatt monitorozni.
Globális probléma
Természetesen a nyári aszály egyáltalán nemcsak magyar jelenség. Az Európai Unió legfrissebb energetikai jelentése alapján – bár Magyarországon a vízerőművek nem különösebben nagyok – a teljes uniós energiatermelés 12 százalékát vízerőművek adják, ezzel a vízenergia a megújuló források között a második legjelentősebb a szélerőművek után. A villamosenergia-termelés forrásai EU-országonként nagyon eltérőek. de van legalább két olyan ország, ahol a vízenergia a legnagyobb termelési egység, ezek Lettország (59 százalék) és Ausztria (58 százalék). Nagyon sok a vízenergia Romániában, de a hegyes Horvátországban is bőven vannak jellemzően kisebb vízerőművek.
Az unión kívüli északi országok, vagyis a fosszilis energiahordozókban gazdag Norvégia vagy a geotermikus energiában bővelkedő Izland is hatalmas vízenergia-termelő. A szerb, a bosnyák, az albán vízenergiapiac szintén fontos.
A balkáni régió egészét is érintheti a 2025-ben várható vízhiány. Ez azért veszélyes, mert a térség áramtermelésében a fix zsinórtermelők (például az atomerőművek) mellett az időjárásfüggő (a nap, a szél és a korlátozottan időjárásfüggő víz) állítható hadrendbe, de ha az utóbbiak gyengébben muzsikálnak, az környezetvédelmi szempontból sem jó, mert több könnyen ki-bekapcsolható CCGT gázerőművet, illetve rosszabb esetben szenes erőművet kell működtetni.
Felismerte az EU
Az Európai Unió észlelte a problémát. Az Európai Beruházási Bank mintegy 4,1 milliárd eurós vízügyi programot indított, amely a sok vízre és a kevés vízre is összpontosít. Vagyis a vízhiány és az erősödő aszályok mellett például a dél-európai városok, Valencia, Catania, Malaga hirtelen árvizei miatti áradásokkal, illetve az áradások utáni infrastrukturális pusztítás helyreállításával is foglalkozik. Ráadásul vannak unión kívüli programok is, például Jordániában.
A vízenergia nagy előnye a rugalmasság. Ha Magyarországnak is lennének nagy vízerőművei, semmi nem akadályozhatna meg bennünket abban, hogy jó idő esetén a nappali órákban a napos erőművekre hagyatkozzunk, a vizet nappal inkább duzzasszuk, és este, amikor nagy az igény az áramra, de a naperőművek már nem termelnek, akkor termeljünk több vízenergiát.
Bár Magyarország továbbra sem lesz vízerőmű-nagyhatalom, kisebb vízerőművek építése napirenden van, illetve éppen az előbb említett tárolási-rugalmassági előny miatt egy úgynevezett szivattyús tározós erőmű (SZET) is a vizsgálat tárgyát képezi. Ez a tisztán tárolási célú mű egy alsó és egy felső tó között áramoltatná a vizet. Amikor olcsó az energia, akkor fel lehet pumpálni a vizet a fenti tóba, amikor pedig drága, akkor energiát lehet előállítani a víz leeresztésével.