Az Egyesült Államok energiapolitikája gyökeresen megváltozott: a Szenátus és a Képviselőház is elfogadta Donald Trump kiterjedt törvénycsomagját, amely – sok más terület mellett – alapjaiban alakítja át az energiaszektort. A megújuló energiaágazat jövőképe hirtelen rendkívül bizonytalanná vált: ezt a tőzsdei zuhanások, illetve több jelentős projekt felfüggesztése is jelzi. Ugyanakkor vannak piaci szereplők, akik elkötelezettek maradtak, és szövetségi támogatás nélkül is folytatni kívánják a megkezdett irányt.
Trump „szépséges” törvénycsomagja és energiapolitikai fordulata
A „The One Big Beautiful Bill Act” – vagyis az Egy Nagy, Gyönyörű Törvényjavaslat – Donald Trump nagyszabású, átfogó szabályozási csomagja, amely az energiapolitika területén is új korszakot hirdet. Az amerikai sajtóbeszámolók szerint a jogszabály véget vet a nap- és szélenergia szövetségi támogatásának, miközben kedvezőbb környezetet teremt az olaj-, gáz- és széntermelés, valamint a nukleáris energia számára. Ez az irányvonal nem meglepő Trump korábbi nyilatkozatai fényében, de éles ellentétben áll az Európai Unió által kijelölt zöld átmeneti pályával. A változások hatásai máris kézzelfoghatóak:
- Több napelem- és szélerőműprojekt tulajdonosa bejelentette, hogy felfüggeszti vagy újragondolja a tervezett beruházásokat.
- A kormány visszavonta a támogatását egy jelentős, az AI-ipar energiaellátása szempontjából is kulcsfontosságú átviteli projektnek.
- A megújulóenergia-szektorban működő vállalatok részvényei meredeken estek a tőzsdén.
A gigatörvény hatása: fókuszban az energiaszektor
Bár a vitatott törvényjavaslat nem ment át zökkenőmentesen a törvényhozáson, végül elfogadták mindkét házban. A háttérben az az elv húzódik meg, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet kíván betölteni a mesterséges intelligencia (AI) területén is, amely rendkívül magas energiaigényű. Az energiaigény növekedésével párhuzamosan azonban Trump politikája egyértelműen háttérbe szorítja a megújuló energiákat. Az elnök egyik érve szerint a naperőművek és szélturbinák „elcsúfítják a tájat”, és „borzalmasan rondák”.
A jogszabály ennek megfelelően teljesíti az olaj- és gázipar legtöbb követelését, és egyúttal megszünteti azokat az adókedvezményeket is, amelyek korábban kulcsszerepet játszottak a nap- és szélenergia fejlődésében.
Fosszilis áttörés – zöld visszalépés
A törvény egyik legfontosabb rendelkezése, hogy hatályon kívül helyezi Joe Biden elnök környezetvédelmi korlátozásainak jó részét, különösen a Mexikói-öbölben és Alaszkában. Ugyanakkor csökkenti az energiaipari cégek által fizetendő kitermelési díjakat és terheket, sőt, hivatalosan is elfogadja a szén-dioxid-leválasztási technológiák alkalmazását, amely régóta vitatott terület. Míg az iparág szerint ezekkel csökkenthető a kibocsátás, a zöld szervezetek szerint ez csupán „greenwashing”, azaz a kibocsátás kozmetikázása valódi környezetvédelmi eredmény nélkül.
Meglepő fordulat, hogy a szénipar is nyertese lett a reformnak: csökkennek a bányászati díjak, új területeken engedélyezik a kitermelést. Ugyanakkor a jogszabály fokozatosan megszünteti a megújulók beruházási és termelési adókedvezményeit is. A beruházási kedvezmény 2005 óta, a termelési ösztönző pedig 1992 óta volt hatályban. A 2027 után üzembe helyezett erőművek már nem lesznek jogosultak ezekre, kivéve, ha az építkezés a törvény hatályba lépésétől számítva 12 hónapon belül elkezdődik.
Grain Belt Express: a széllel szemben
Az új irányvonal nemcsak szabályozási szinten érzékelhető, hanem konkrét intézkedésekben is megjelenik. Az Energiaügyi Minisztérium például bejelentette, hogy visszavonja a Grain Belt Express nevű, 1500 kilométeres, Nyugat-Kansas és Indiana közötti átviteli vezetékre vonatkozó 4,9 milliárd dolláros hitelgaranciát. A projekt célja az lett volna, hogy nagyrészt szélenergiát szállítson az AI-ipar által is preferált középnyugati régiókba.
A döntést a minisztérium azzal indokolta, hogy nem látják elengedhetetlennek a szövetségi szerepvállalást. A kritikusok azonban rámutattak: ez szembe megy Trump saját céljaival is, amelyek között szerepelt az energiahálózat megerősítése, a lakossági költségek csökkentése, és az adatközpontok energiaellátásának biztosítása.
Fontos megemlíteni, hogy a projektet nemcsak a fosszilis szektor ellenzi, hanem környezetvédők és vidéki földtulajdonosok is. A támogatók viszont hangsúlyozzák: az Egyesült Államoknak égető szüksége van új átviteli infrastruktúrákra, különösen az olyan regionális összekötésekre, mint amilyet a Grain Belt Express kínált volna. A projekt négy állam energiahálózatát kapcsolta volna össze, és 5 gigawattnyi villamos energiát szállított volna – ez körülbelül 50 új adatközpont működtetéséhez lett volna elegendő.
Az Invenergy, a projektgazda vállalat jelezte: a szövetségi támogatás visszavonása ellenére sem állnak le, a beruházást más forrásból kívánják megvalósítani. Becslésük szerint az átviteli rendszer kiépítése 52 milliárd dolláros megtakarítást jelentene az amerikai fogyasztók számára 29 államban. A támogatók szerint az ilyen projektek hiánya csökkenti az USA versenyképességét, különösen Kínával szemben, ahol az infrastrukturális beruházások jóval gyorsabban haladnak.
Megtorpanó beruházások, csökkenő lendület
A Wood Mackenzie piackutató elemzése szerint az új törvény miatt a következő évtizedben 17–20%-kal alacsonyabb lehet az új naperőművek és szélerőművek száma, mint azt korábban prognosztizálták. A Reuters beszámolója szerint a szakpolitikai fordulat akár 373 milliárd dollárnyi megújulóenergia-befektetést is veszélybe sodorhat.
Több konkrét példa is alátámasztja a trendet:
- A szingapúri Bila Solar felfüggesztette indianapolisi gyárának tervezett kapacitásbővítését a „jelentős mértékű szabályozási bizonytalanság” miatt.
- A kanadai Heliene felülvizsgálja minnesotai napelemgyárának terveit, amely akár 350 millió dolláros beruházás lehetett volna több mint 600 új munkahellyel.
- A norvég NorSun pedig mérlegeli, hogy folytatja-e a 620 millió dolláros tulsai gyár építését Oklahomában.
A tőzsde is gyorsan reagált a bizonytalanságra: különösen a lakossági napelemes rendszerekben érdekelt cégek papírjai estek meredeken. Érintett volt például a First Solar, a SolarEdge, a NextEra Energy és az Array Technologies is.
A politikai akarat most új pályára állította az amerikai energiaszektort – de hogy ez előre visz-e vagy visszafelé, azt a következő évtized fogja eldönteni.