Cipőt a cipőboltból, atomerőművet az atomerőműgyárból! Ma még nem tartunk ugyan itt, de valóban vannak nemzetközi elképzelések kisebb, tömegesen gyártható, „házgyári” atomerőművekre. Magyarország már be is jelentkezett, a szakminiszter szerint 2029-2030-ra már ott tarthat a technológia, hogy a tervekből a megvalósítás fázisába lépjünk át.
Magyarországon az elektrifikáció és az iparfejlesztés révén megnövekedett áramigény miatt egyre több szó esik új, lehetőleg tiszta módon termelő erőművekről. Bioerőművek, hulladékégetők, vízerőművek, nagy gázerőművek, folytatódó napenergia- és visszatérő szélenergia-fejlesztések mellett egy nagy atomerőmű, de még kisebb atomerőművek is szerepelnek a tervekben.
A miniszter is megmondta
Utóbbiról Lantos Csaba energiaügyi miniszter konkrétan is beszélt. Elmondta, hogy az energiaiparban van egy új hullám: a kis moduláris reaktorok (small modular reactor – SMR) telepítése. Abban, hogy ez a fogalom mit takar, az IAEA (International Atomic Energy Agency), vagyis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség honlapján is található leírás, az ügynökség külön tagozatban foglalkozik már az SMR-ekkel.
Ha szétszedjük a rövidítés szavait, akkor nagyjából látjuk is a jellemzőket, az előnyöket. Az SMR kicsi, nincs akkora helyigénye, nem kell alaperőműként egy egész ország, vagy legalábbis egy nagy régió áramfogyasztását hozzáigazítani.
Moduláris, ami egyszerre jelenti azt, hogy elemekből összerakható, de van egy olyan üzenete is, hogy nem feltétlenül igényel majd évtizedes tervezést és megvalósítást, sok elem szabványosítható benne, ami mind a tervezést, mind az engedélyeztetést, mind az építést egyszerűbbé teheti. Végül a moduláris jelleg abban is segíthet, hogy az SMR-ek rugalmasabban skálázhatók legyenek.
De azért az utolsó szóról se feledkezzünk meg! Ez azért egy reaktor, ennek minden biztonsági igényével. Ugyanakkor ismét a méret és a közös szabvány miatt abban is bízhatunk, hogy az SMR kevesebb emberrel is biztonságosan üzemeltethető.
A további előnyök között szokás említeni, hogy ritkábban kell fűtőelemmel feltölteni, vagy egyáltalán nem, ha az SMR csak egy adott életpályára van tervezve, amelyhez rögtön bele lehet pakolni a szükséges mennyiségű fűtőelemet. Például a mostani orosz-ukrán háború idején ismét csak egy pozitív faktor, hogy csökkenthetjük a kockázatokat és a kitettségünket.
Azért nem azonnal
Ahogy a miniszter fogalmazott, ezek a legfeljebb 300 megawattos kiserőművek azért még inkább csak a jövőt jelentik, de remélhetően a közeljövőt. Még 2029-2030-ig alighanem várni kell, hogy a technológia kiforrottabb legyen, hiszen jelenleg csak egy ilyen atomerőmű működik Hainanban, Kínában (erről később).
Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a románok, illetve a britek már szerződtek, előbbiek egy amerikai vállalattal, utóbbiak pedig a nemzeti büszkeség Rolls-Royce-szal, amely nemcsak az autóiparban, de az energetikában is jól csengő márka.
Az SMR-nek ugyanis tényleg vannak előnyei. Mivel kisebb, alacsonyabb vízhozamú folyók mellé is telepíthető, de az is elképzelhető, hogy egy hozzáépített hűtőtoronnyal is megoldható a hűtés.
A modell mindenesetre távoli ipari területek vagy akár szigetek által is jól kihasználható, a korlátozott hálózati kapacitások esetében ugyanis lokálisan tudnak egy adott területen akár nagyobb áramigényt is kezelni.
Hátrányok és előnyök
Az SMR hátrányai és előnyei ugyanakkor nem különböznek élesen a „nagy”, hagyományos atomerőművek hátrányaitól és előnyeitől. Bár a nukleáris energia tagadhatatlan pozitívuma, hogy emissziómentesen képes nagy mennyiségű energiát előállítani, az atom biztonsági kockázatai vagy a használt fűtőelemek elhelyezése miatt érthető társadalmi ellenszenv is övezi.
Ugyanakkor az SMR az inkább pénzügyi és műszaki jellegű kockázatok terén jobb lehet, mint a hagyományos erőművek, amelyek mostanában jellemezték a nukleáris ipart. Arra gondolunk, hogy a projektek kezelhetetlen csúszásai időben és pénzben gyakorlatilag globálisan is elkedvetlenítették a megrendelő államokat.
Cégek, országok
Az SMR-nek egyre több szakértője van. A piacnak vannak kiváló technológiai cégei, így például a Toshiba, Areva, Hitachi, amelyek általánosan ismert vállalatok, de vannak olyan specialisták is, mint a TerraPower nevű startup, amelybe már Bill Gates is befektetett. A cég SMR-jei akár hatvan évig is működhetnek a kezdeti fűtőanyaggal, és külön előnyös tulajdonságuk, hogy hűtőfolyadék helyett sóhűtéssel is működtethetőek. A világon ma már nagyon sok országban, így Argentínában, Csehországban, Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, Indonéziában, Kanadában, Kínában, Nagy-Britanniában, illetve Oroszországban is elindultak projektek.
Utóbbi állam fejlesztései közül nagyobb sajtóvisszhangot kapott az Akagyemik Lomonoszov úszó atomerőmű, amely a kívánatos működési helyére vontatható. Az úszó nukleáris erőmű 2020 májusában megkezdte a kereskedelmi üzemét, két 35 MW-os SMR-rel termel energiát.
Kína lehet a pionír
A sok kísérlet mindenképpen biztató, de természetesen kár lenne tagadni, hogy ez még az energiaiparban korai fázisnak számít. Sokféle teszt, pénzügyi számítás kell ahhoz, hogy kiderüljön, milyen felhasználási területen alkalmasak az energiatermelésre az SMR-ek, hol jók a megtérülések.
Ugyanakkor, ha Kína komolyan veszi a maga klímasemlegességi vállalásait, vagyis 2060-ra nettó zéró kibocsátóvá szeretne válni, akkor elképesztő mennyiségű atomerőművet és azon belül SMR-t kell felhúznia.
És egy valamiben már ma is első az ázsiai ország: ez pedig a működőképes, kereskedelmi célú és szárazföldi SMR. A Hainan Nuclear Power Co. ugyanis már elindította a Linglong One-t, vagyis azt az SMR-t, amire a magyar energiaügyi miniszter is utalt. Az első tapasztalatok alapján a China National Nuclear Corporation által kifejlesztett, 125 MW-os nyomottvizes SMR jól működik, igaz, az időjárás viszontagságainak eléggé kitett. Mindenesetre ez az SMR már tényleg működik, félmillió háztartás igényeit elégíti ki, ami lehet, hogy Kínában csepp a tengerben, de kijelenthetjük, hogy ez azért már messze nem csak kísérleti fázis.
