Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Dunkelflaute – a sötét szélcsend

Dunkelflaute – a sötét szélcsend

Dunkelflaute – a sötét szélcsend

Az üzlet, így az energiaipar alapnyelve egyértelműen az angol. Ám van néhány német fogalom, amelyet – legalábbis az európai – energetika már jól ismer. Ilyen az Energiewende, az energiafordulat, de egyre inkább ilyen a Dunkelflaute, a sötét tompaság is. Ma is ismerik már néhányan, de biztos, hogy a közeljövőben még sokkal fontosabb lesz és jobban el fog terjedni. 

Vannak olyan fogalmak, amelyek igazán csak az eredeti nyelven működnek, a fordítások után minden más nyelvben kicsit elveszítik a jelentésüket. A világ energiapiacán ilyen a Dunkelflaute, amely angolul dark dull, vagy dark lull kifejezésként ismert, magyarul talán a „sötét szélcsend”, esetleg a „sötét nyugalom” lehet a megfelelő fordítás, de szakmai körökben a „hidegpárna” alak a leginkább elfogadott.

De mit is jelent? Arra a borzalmas novemberi időjárásra érdemes gondolni, amikor esély sincs hetekig a napsütésre, de igazán vihar sincs, nem esik az eső, csak ránk zuhan valami „párna”, levél se rezzen, rátelepedik a városra, a mezőre a szürke ború, a depresszió. 

Mielőtt nagyon költőiek lennénk, valójában energiáról és áramtermelésről szeretnénk írni, és rögtön az is kiderül, hogy miért van a Dunkelflauténak kitüntetett jelentősége ebben az iparágban.

Egyensúlytalanságok

Az áramtermelés tele van ismert időbeli és térbeli egyensúlytalanságokkal, amelyeket jó lenne kiegyenlíteni. Ha csak a fotovoltaikus termelést nézzük, alábbiak a leginkább szembeszökőek:

  • Nappal süt a nap, akkor termelnek a naperőművek, de este több áramra van szükségünk, amikor mindenhol világítani is kell. 
  • A melegebb évszakokban könnyebb időjárásfüggő energiát termelni, viszont éppen a téli hidegben kellene többet fűteni, akkor pedig alig termelnek a naperőművek.
  • Ahol olcsó a földterület, ahol sokat süt a nap, például egy sivatagban, ott ideális áramot termelni. Ám ott pont alig van valaki, aki felhasználná. (Ráadásul, kevéssé ismert tény, hogy míg az erős nap ideális a nappaneleknek, a magas hőmérséklet éppen hogy rontja a hatásfokot.)

Ha egyszerre hiányoznak

A Dunkelflaute azért igazán kellemetlen, mert valójában maga is egyensúlytalanságokat visz a rendszerbe. Ilyenkor ugyanis se szél, se nap nincsen. A legtöbb európai országban mindkettő lényeges áramtermelési kapacitás, Magyarország és Görögország inkább a napra esküszik, Dánia és Németország inkább a szélre, Spanyolországban pedig mindkettő jelentős.

Viszont amikor a megújuló és azon belül is az időjárásfüggő energiatermelés két alapadottsága is kiesik, vagyis eljön a Dunkelflaute, akkor bizony nagyon tud hiányozni az áramtermelésből ez a két forrás. Ilyenkor kellene importálni. Jó megoldás, csak mi van, ha a szomszéd is éppen ezekre számított? Ha nála sem felesleg, hanem hiány van?

De miért német a fogalom?

Van jó pár ország és így jó pár nyelv is a világban, miért pont a jelenség német elnevezése lett világhírű? Azt természetesen nem várhatjuk el, hogy a magyar „hidegpárna” kifejezést tanulja meg a világ energiaipara, de valóban van annak is jelentősége, hogy ez miért német és miért nem angol. A magyarázat pedig a bevezetőben említett másik német kifejezésben, vagyis az Energiewendeben rejlik. Ez volt az a bizonyos energiafordulat, mikor Németország nagyon gyorsan üzent hadat a szénnek és az atomnak, rohamléptekben épültek ki megújuló energiás kapacitások. Nem csoda, hogy rontja az új irány népszerűségét, ha a nappal és a széllel is egyszerre van gond.

Csak félre ne értsük!

Nem könnyű helyzet, de természetesen a Dunkelflaute nem azt üzeni, hogy a karbonmentes, megújuló energiatermelés ne lenne sikerre ítélve. Szerencsére igazán súlyos, kéthetes Dunkelflaute több évente csak egyszer alakul ki, tavaly novemberben azonban éppen ilyen időszak volt. A jó hír, hogy még ekkor sem esett szét a német árampiac, a fogyasztók nem tapasztaltak kimaradásokat a szolgáltatásokban.

Ugyanakkor fontos észre venni, hogy a megújuló energia olyan áramtermelési irány, ahol ezekre a jellegzetességekre fel kell készülni. Akár infrastrukturális fedezet, akár kereskedelmi fedezet, de mindenképpen védettség kell ilyen esetekre is.

Mindazonáltal, aki előre tekint, az azt láthatja, hogy csökkenni fog a jelentősége a Dunkelflaute kockázatának: mind az energiatárolásban, mind a termelési hatékonyságban gyors ütemű fejlődés várható, és nem utolsósorban a szállítási kapacitások kiépülése is csökkenti az ilyen környezeti kiszolgáltatottságunkat. De addig is érdemes a termelői kapacitásokkal rendelkezőknek jó előre tőzsdei termékekkel is befoltozni a lukakat azon a bizonyos hidegpárnán.