Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Amikor extrém mennyiségű áramot fogyasztunk

Amikor extrém mennyiségű áramot fogyasztunk

December elején többször is megdőlt a magyar energiafogyasztási rekord, szakszóval csúcsra járt a rendszerterhelés. Melyek a kritikus napok és pillanatok, és mennyire védett ilyenkor a rendszer?

Hogy bírja a hazai villamosenergia-rendszer azt, amikor mindenki egyszerre szeretne áramot fogyasztani? Mi a csúcs? Amikor karácsony előtt mindenki süteményeket készít? Vagy szilveszter éje, amikor fényekben pompázik az egész ország? A válasz összetettebb. Nem egy kiugró jellemző miatt érhetünk el rekordot, hanem olyankor, amikor mindenféle fogyasztásból aránylag sok van: világítás, ipari üzemeltetés, fűtés vagy légkondicionálás, szóval mindenből egy kicsi – illetve éppenséggel mindenből több.

Decemberi rekordok

Például idén december 7-9. között sorozatosan dőltek meg a fogyasztási rekordok. Erről a MAVIR, vagyis a rendszerirányító is mindig beszámolt. A legutolsó, vagyis a december 9-i csúcs a 16.45 körüli negyedórában 7361 megawatt (MW) volt, ami az előző napi rekordhoz képest 107 MW-os növekedést jelentett, és az is beszédes, hogy a megelőző napi csúcsterhelés is pont ugyanebben az időszakban történt.

Vajon miért egy december eleji hétköznap délután a csúcs, és miért nem karácsony napja, vagy a szilveszteri pillanatok? Azt viszonylag könnyű belátni, hogy hiába fogyasztanak sokat a háztartások (mindenki süt), vagy hiába fogyasztanak sokat az önkormányzati cégek (mindent kivilágítanak), nem akkor lesz a legnagyobb a fogyasztás, hiszen ezzel párhuzamosan a cégek, az irodák, a gyárak mély álomba szenderülnek.

Nem, a csúcs mindig akkor alakul ki, amikor párhuzamosan fogyaszt mindenki. Háromnegyed öt, egy decemberi hétköznapon. Egyrészt koromsötét van, vagyis világítani kell. Másrészt hideg is, tehát fűteni sem árt, ráadásul az elmúlt években a rezsicsökkentett egyetemes díjakra alapozva sok újépítésű házat adtak át villanyfűtéssel, és a felújítások is előszeretettel vezették be ezt a lakóterekbe. De a december eleje még intenzív a munkahelyeken, 5-6 óra előtt az irodák is csúcsra járnak, égnek a lámpák, dolgoznak a gépek. De sokan már otthon vannak, tanulnak, tévéznek, a háztartások is fogyasztanak. Viszont a karácsonyi készülődés is a tetőpontjára hág, dugók vannak az utcákon, mindenki szalad, intézkedik, a plázák, de a kisboltok is gőzerővel értékesítenek.

Hivatalosan

Ez tehát a rendszerterhelés csúcsa, és ezután 8-9-kor a háztartások ugyanúgy fogyasztanak, de az irodák már kevésbé, szépen visszaesnek a rendszerterhelések.

De emellett számítanak a nagy és a kisebb trendek is. A MAVIR maga is emlékeztet rá, hogy a sorozatos rekordok hátterében valószínűleg az áll, hogy az ipari és a háztartási fogyasztás is fokozatosan emelkedik. Majd december közepétől a gyárak és az ipar fokozatosan leáll. Emellett mindig számít az időjárás is, éppen emiatt már december elején lehetett látni: kicsi az esélye annak, hogy a hó elején felállított rekord ismét megdőljön.

És a rendszer?

A rendszerterhelés szakmailag is sokféleképpen nézhető. Hány olyan nap van, amikor kritikusan magas a fogyasztás? Ilyenkor a hazai erőművi kapacitások mennyire fedik le az igényeket? Milyen importra számíthatunk? Ha a környező országokban is csúcsterhelés van, ők is nehezebben adnak energiát?

Ilyen és hasonló kérdéseket elemeznek a szakértők. Egy viszont biztos: a téli csúcsnapokon a hazai megújuló források csak kisebb mértékben segítenek (5-6 százalékot képes egy téli napon a napelem- és a szélpark lefedni). Az importarány pedig 35-40 százalékra is felszaladhat.  Itthon persze a hagyományos, földgáz, lignit vagy nukleáris bázison működő erőművek dolgoznak, ők elégítik ki az áramigények nagyobbik felét, de a cél nem változik, ezek arányát a következő években illene drasztikusan csökkenteni.

A nyári csúcs

Van emellett egy nyári csúcsidőszak is, ez immár hagyományosan június végi hétköznapokra esik. 2021. június 25-én, csütörtökön például 6940 megawatt (MW) volt a rendszerterhelés, mivel ezen a nagyon meleg napon 30,2 fokos átlaghőmérséklet alakult ki.

Ha nagyon leegyszerűsítve szeretnénk az ilyen csúcsnapok karakterisztikáját meghatározni, az alábbiakat mondhatjuk róla: közel van az iskola vége, sok család a városban van, a munkahelyek azonban még gőzerővel dolgoznak, nincsenek az irodák és a gyárak amolyan szabadságolási félgőzön és megérkezik az első nagy kánikulai roham. Ilyenkor természetesen a légkondicionálók használata miatt ugrik meg a fogyasztás. 2020-ban és főleg 2021-ben ehhez a pandémia hibrid kezelése, vagyis a távmunka is hozzájárult.

Amikor otthon is sokan voltak, de az irodák is nyitva voltak, az emelte a fogyasztást. Nyáron annyiban jobb a helyzet, hogy természetesen a megújuló energia jobban segít, a „központi” és a háztartási napelemes rendszerek is nagyobb arányban képesek lefedni a fokozott igényeket, mint télen.

Az idei rendszerterhelési rekordok kronológiája és adatai:

Forrás: MAVIR