Sok jel mutat arra, hogy beköszönthet a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) aranykora. Az energiaválság miatt sokan böngészik most is a lehetőségeket. Felmerül azonban a kérdés, hogy melyik napelemet érdemes választani?
Bár az elmúlt években sem unatkoztak a napelemek telepítésére szakosodott cégek, úgy fest, hogy 2022-ben tovább nő az érdeklődés. A gazdaságban hosszú idő után felütötte a fejét az infláció, az energiaárak világszerte intenzíven emelkednek, ráadásul az ukrán-orosz háború miatt az ellátás is bizonytalan. És akkor a paksi bővítés jövőjéről nem is beszéltünk.
Még ha a lakossági energia- és üzemanyagárakat be is fagyasztották Magyarországon, a vállalkozások már a hajmeresztő mértékben megugró árakon kell, hogy vásároljanak. „Öröm az ürömben”, hogy a nagy energiaár-robbanás közben jobban megéri a tiszta napelemes energiatermelés, bár természetesen az árak e szegmensben is emelkednek.
A lehetőségek tárháza
Magyarországon széles kínálatban érhetők el a rendszerek, vagyis maguk a panelek, illetve az indukált energiát a hálózatba tápláló inverterek. A termékeket sokféleképpen csoportosíthatjuk: a származási ország szerint, a panel kristályszerkezete alapján, továbbá okos és hagyományos rendszerek, szigetszerűen működő és a villamosenergia-rendszerre kapcsolt megoldások is léteznek. A vezérelhetőség mértékének, vagyis az „okosításnak” csupán a csillagos ég szab határt.
Monokristályos vagy polikristályos
A monokristályos panel egy szilíciumdarabból épül fel, amelyet sok kisebb darabra osztanak fel. Az ilyen napelemek magas hatásfokkal működnek, felhős időben azonban kevesebb áramot állítanak elő, ezért ott ajánlott használni őket, ahol sok a napos órák száma. Fontos azonban azt is tudni, hogy a panelek fel tudnak melegedni, így a túlságosan meleg időjárás során már nem a legjobb formájukat hozzák.
A polikristályos napelemeknél a jobb teljesítmény elérése miatt több kristályt szórnak szét, a darabokat pedig ónszalaggal forrasztják össze. A szórt fényt, illetve a gyakrabban felhős időt ez a típus honorálja jobban, ám napsütéses időben rosszabb a teljesítménye, mint monokristályos társainak.
Vékonyrétegű és hibrid napelemek
A következő kategorizálás már nem egy újabb alfajtát, inkább egy másik technológiát jelent. A vékonyrétegű napelemek csoportjában is a szilícium a kulcs, de itt egy speciális technológiával kenik fel a felületre, és így vékony rétegeket hoznak létre. Mint minden kategóriának, ennek is vannak előnyei és hátrányai.
A pozitívumok közé tartozik, hogy az ilyen napelem olcsó, hajlékony, nem olyan fontos a pontos, szakszerű elhelyezése, a forró éghajlatot is bírja. Ugyanakkor az ilyen napelemek élettartama rövidebb és a hatékonysága érdemben rosszabb, vagyis ugyanannyi áramtermeléshez több felületre van szükség. A hibrid napelem már egy kicsit drágább rendszer, amely nemcsak költségesebb, de bonyolultabb is. Azért hibrid, mert egyszerre napelem és napkollektor, tehát elektromos áramot is termel és melegvizet is előállít. A benne keringő víz egyúttal hűti is a panelt, így a korábban említett hőérzékenységet tompítja. Előnye, hogy több energiát termel, de a bonyolultabb rendszer több karbantartást igényel, és könnyebben meg is hibásodhat.
Mit vegyünk még figyelembe?
Az, hogy mennyire leszünk elégedettek a kialakított rendszerrel, sok más paramétertől is függ. Legnyilvánvalóbb természetesen a nap sugarainak beérkezési szöge és mennyisége. Várható-e, hogy a szomszédban magasabb ház épül, vagy egy növekvő fa árnyékolni kezdi a panelt? A napelemek telepítése után hány hónappal kapunk bekötési időpontot a helyi elosztói engedélyes társaságtól? Az alkalmazott inverterünk különbséget tud-e tenni az egyes nappaneleken indukált áram mértékében, vagy pedig a leggyengébb láncszemhez igazodik? Ez nem elhanyagolható kérdés, hiszen így egy kis bárányfelhő az összes nappanelünk hatásfokát egységesen ronthatja.
A garanciális feltételek is izgalmasak. Bár 1-2 évtized után romlik a panelek hatékonysága, de nem mindegy, hogy extrém avulás esetén kártalanít-e a rendszert telepítő vállalkozás.
Na de hogyan válasszunk?
Aki szeretne egy kicsit jobban elmélyülni a témában, elég könnyen talál szabványosított teszteket, hatékonysági rangsorokat, esettanulmányokat. Az ilyen összehasonlításoknak a gyártók már kialakítottak egy szabványosított környezetet, ezt sztenderd teszt körülményeknek (STC) nevezik. Persze minden épület egyedi eset, a legjobb megoldást egy helyszíni szemle alapján tudják kidolgozni a szakemberek.