A modern világban alig akad olyan esemény vagy folyamat, amely ne kapcsolódna valamilyen módon az adatokhoz, az adatfeldolgozáshoz vagy ahhoz, amit olykor kissé túlzóan, szinte mindenre kiterjesztve mesterséges intelligenciának (AI) nevezünk. Ritkábban gondolunk arra, hogy amikor minden egyre inkább digitalizálódik, amikor egyre több számításra, elemzésre, kapacitásra és ebből kifolyólag energiára van szükség, akkor ezt az energiát valahonnan biztosítani kell. De vajon képes-e a világ energiarendszere megbirkózni ezekkel a növekvő igényekkel? És ha az AI segít az energiaátmenetben, vajon pozitív vagy negatív a végeredmény?
Sokan ismerik azt a szólást, hogy „az adat az új olaj”, vagy hogy „egy jó adat többet ér, mint az arany”. Ezek a párhuzamok több szempontból is helytállóak. Ahogyan az olaj vagy az arany értéke is csak feldolgozás és finomítás után emelkedik, úgy az adatok is csak rendszerezéssel és elemzéssel válnak valódi értékké. Ez a folyamat azonban jelentős energiát igényel, és az AI gyors terjedésével ez az energiaigény egyre inkább növekszik. Bár még nem mondhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia lenne a legnagyobb energiafogyasztó, az adatközpontok jelenleg már a globális energiafelhasználás 1-2%-át teszik ki. Ez az arány bizonyos fejlett régiókban, mint az USA, Nyugat-Európa vagy Írország, még magasabb is lehet.
Mi az egyenleg?
Nem kétséges, hogy ahogyan a Világgazdasági Fórum (WEF) is rámutatott, az AI-alapú rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak, és a fejlődésük gyorsülő ütemben zajlik. Az AI-modellek betanítása és futtatása exponenciálisan növeli az adatközpontok számát, valamint ezek energiafogyasztását. Ez különösen a generatív mesterséges intelligencia esetében figyelhető meg, amely jelentősen több áramot fogyaszt, mint a hagyományos adatközpontok.
A mondás, miszerint „a ChatGPT soha nem pihen, soha nincs kikapcsolva”, jól szemlélteti ezt a helyzetet. Azonban fontos megjegyezni, hogy az AI az energiahatékonyság javításához és a rendszerek optimalizációjához is hozzájárulhat, így a negatív és pozitív hatásokat egyaránt figyelembe kell venni.
Adatok mindenhol
Amikor a világ jelentős eseményeiről olvasunk, érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek hátterében mennyi adat áll, amit a mesterséges intelligencia segítségével lehet hatékonyan feldolgozni. Vegyük például az amerikai elnökválasztásokat: a kampányok során elképzelhetetlen mennyiségű adatot dolgoznak fel a stábok annak érdekében, hogy pontosabbá tegyék az üzeneteiket, és hatékonyabban célozzák meg a választókat. Szomorúbb, de szemléletes példa a háborúk világa. Az ukrajnai konfliktusban vagy a közel-keleti dróntámadások során rengeteg adatot és elemzést használnak fel, hogy meghozzák a katonai döntéseket.
Az AI azonban nemcsak a hadviselésben, hanem a bűnözésben is jelen van. A nemzetközi csalók egyre fejlettebb nyelvi modellek segítségével verik át áldozataikat, sokszor más országokból irányítva tevékenységüket. A mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségek tehát egyszerre ígéretesek és veszélyesek.
A mesterséges intelligencia és az adatközpontok energiaigénye folyamatosan növekszik, amihez a világ energiarendszereinek is alkalmazkodniuk kell. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kiemelt figyelmet fordít erre a trendre. Az adatközpont-beruházások exponenciális bővülése mérsékelten ugyan, de tovább növeli az energiaigényt.
Pozitívumként értékelhető, hogy a hardverek és szoftverek hatékonysága folyamatosan javul, és az AI-technológiák általában is a rendszerek optimalizálását célozzák. Ennek ellenére az informatikai világ villamosenergia-igénye 2030-ig várhatóan eléri a globális energiafelhasználás 3-4%-át. A különböző régiók között jelentős eltérések figyelhetők meg: Európában a magas energiaárak miatt kevesebb beruházás történik, míg az USA és Délkelet-Ázsia jelenti a fő növekedési területeket.
Az IEA becslése szerint 2030-ig a globális villamosenergia-igény 6750 terawattórával növekszik. Ez az érték meghaladja az Egyesült Államok és az Európai Unió együttes fogyasztását. Az adatközpontok energiafogyasztása olyan méreteket ölt, hogy egy nagyobb létesítmény energiaigénye egy kisebb városéval vetekszik.
Egyenetlen eloszlás
A világ energiaigényének növekedését nem csupán a digitalizáció, az AI és az adatközpontok okozzák. A gazdasági kibocsátás növekedése, az urbanizáció, az elektrifikáció, valamint a globális felmelegedéshez kapcsolódó klímarendszerek elterjedése szintén hozzájárulnak. Azonban az AI energiaigénye a fejlett, de sokszor energiaszegény országokban egyre nagyobb arányt jelent. A fejletlenebb országokban ugyanakkor az adatközpontok jelentősége elenyésző.
Felmerül a kérdés, hogy korlátozni kellene-e az AI-rendszerek energiaigényét. Az ilyen megközelítések versenyhátrányt eredményeznének az érintett országok számára. Ehelyett a megoldás az lehet, hogy az adatközpontokat és a megújuló energiaforrásokat összehangolják.
Az Egyesült Államokban például jelentős különbségek vannak a megújuló energia elérhetősége, valamint az adatközpontok energiaigénye között az egyes államokban.
Az AI terjedése és hatékonysága
A mesterséges intelligencia gyorsan terjed, és lakossági elfogadottsága is széleskörű. A ChatGPT, amely az egyik legszélesebb körben használt AI-alkalmazás, minden rekordot megdöntött az ügyfélbázis bővülésében. Ehhez képest a Facebook vagy a Netflix terjedése lassúnak hat.
Optimistán zárva: a számítógépes chipek hatékonysága az elmúlt két évtizedben többszörösére nőtt. Míg korábban egy adott számítás elvégzéséhez százszoros energiafelhasználás kellett, ma ezek a műveletek sokkal hatékonyabban végezhetőek el. Ez a tendencia reményt keltő, bár szomorú tapasztalat, hogy az általános hatékonyságnövekedés mellett mindig újabb és nagyobb igények jelennek meg, amelyek további energiafogyasztást generálnak. Az AI tehát nemcsak a jelen, hanem a jövő technológiája is. A világ energiarendszerének alkalmazkodnia kell ehhez az új kihíváshoz, mert az AI fejlődése egyre inkább a gazdasági növekedés kulcstényezőjévé válik.