Cementgyártás, vas- és acélipar, bizonyos vegyipari folyamatok, papírgyártás, dohányipar… Bőven vannak olyan ágazatok, amelyek közismerten nagyon energiaigényesek, és a kiforrott technológiák miatt nehezebb is javítani a hatékonyságot. Nehezebb, de nem lehetetlen. Csak ehhez nemzetközi összefogásra is szükség van.
Energiára minden fontos emberi tevékenységnél szükség van. A közlekedés, a szállítmányozás, a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem, de az irodák és a háztartások is komoly energiafelhasználók. Mégis, ha energiaigényes folyamatokra gondolunk, először valószínűleg a nagy ipari üzemek, gyárak jutnak az eszünkbe. Nem véletlenül, hiszen a fémipar, a vegyipar, a cementgyártás, a műtrágyagyártás és a gépipar tényleg nagy energiafogyasztók. Ám olyan folyamatokban is sok energiára lehet szükség, amire talán elsőként nem gondolunk. A papíripar, az élelmiszeripar, a dohányipar, de még a szolgáltatások, például egy ipari mosoda is sok energiát fogyasztanak.
Vannak eredmények
Az ipari szektor legnagyobb ágazatai ugyanakkor már komoly munkán vannak túl. Az elkötelezett zöld aktivisták sokszor igyekeznek azzal felrázni a közvéleményt, hogy úgy beszélnek a nagy nemzetközi klímamegállapodásokról, az ipar vagy az energiatermelés tisztulásáról, energiahatékonysági eredményeiről, mintha az csupán látszattevékenység lenne.
Minden nézőpont kérdése, de ez a megközelítés azért nem szerencsés, mert valójában ezen ágazatokból nézve, olykor nagyon komoly változásokat sikerült már elérni, nagyon sok energiahatékonysági projektet sikerült levezényelni. A korábbi szintekhez képest elért kibocsátáscsökkentésben már az ipar eredményei is jócskán látszanak.
Az IEA (International Energy Agency – Nemzetközi Energia Ügynökség) adatai szerint 2020-ban is 0,8 százalékkal javult az ipar globális energiahatékonysága, ami egyfelől öröm, másfelől elmaradt a 2019-es (1,6 százalékos) és a 2018-as (1,5 százalékos) javulástól, és főleg elmarad a globális éghajlatcélok eléréséhez szükséges 3 százaléktól.
A Covid esélyt ad
A Covid a kereslet és a kínálat zavarai miatt jelentősen visszaszorította az ipar energiafelhasználását, gyakorlatilag valamennyi alágazatban. Az arányosság nem bonyolult, ha nem mennek az autógyárak, energiát sem fognak annyit használni, ha viszont csúcsra járnak a fertőtlenítőgyárak, természetesen ott még nőhet is az energiafelhasználás.
A szomorú tapasztalat azonban az volt, hogy a kevésbé energiaigényes alágazatok kibocsátása erőteljesebben csökkent, mint a leginkább energiaigényes alágaké.
Ennek több oka is volt: részben az, hogy például az építőipar – és annak anyagigénye – kevésbé lassult, mint egyes fogyasztási cikkeket gyártó alágazatok. Fontos fejlemény volt továbbá, hogy a Covid miatt kialakult ellátási zavarok kezelése néha a kevésbé versenyképes technológiákhoz való átmeneti visszatérést is igényelte. És természetesen szerepet játszik az is, hogy az igazán nagy, összetett technológiákban már nem is olyan könnyű energiahatékonyságot javítani. Egy kohót egy hatékonyabbra cserélni nem két hét.
Törekedni kell rá
De ezt a célt nem szabad feladni. Az energiahatékonyság javítása a konkrét cég, a társadalom és a nemzetgazdaság, de a bolygó számára is számos előnnyel jár.
- Mindenekelőtt óvja a környezetet, csökkenti az energia előállításának és felhasználásának kibocsátását, környezeti ártalmait,
- növeli az adott cég, az adott iparág vagy az adott ország nemzetközi versenyképességét, hiszen aki kevesebb energiát használ, kevesebb költséggel állítja elő a termékeit,
- serkenti a tudásalapú gazdaságot, a technológiai innovációt,
- csökkenti az energiaszámlákat (ez sem egy utolsó szempont mostanában),
- stabilizálja az energetikai ellátás biztonságát,
- és bár talán ez a legvitatottabb pont, de még munkahelyeket is teremt.
Kell hozzá ember
Utóbbi pont persze tényleg vitatható, mert a fejlesztés sokszor automatizáció, robotizáció, digitalizáció, ami inkább feleslegessé teszi az embert, de a szakemberek arról is be szoktak számolni – és az IEA jelentése is erről szól –, hogy az energiahatékonyság munkaigényes,.
Maga az innováció nyilván sokféle lehet: a teljesség igénye nélkül a kulcsfontosságú berendezések, motorok, ventilátorok és szivattyúk korszerűsítése, digitális technológiák bevezetése, a monitoring, a vezérlés, az optimalizáció és a felügyelet javítása, vagy takarékosabb hulladékhasznosítási technológiák telepítése.
Kooperáció
A nemzetközi ajánlások nagyon hangsúlyozzák az együttműködést, a best practice-ek, tapasztalatok cseréjét.
Az ilyen munkák során nemzetközi iparági benchmarkok készülnek: mennyi a fajlagos energiafogyasztása egy tonna nyersacél, tégla, cement, pozdorja előállításának. Ha pedig sikerül azonosítani az elérhető legjobb technológiákat, akkor abban már fejlesztési források, államok, szupranacionális szervezetek hitelei és pályázatai is segíthetnek, hogy ezek eljussanak az iparág szereplőihez, még a fejletlenebb országokban is. A kormányok ebben számos szakpolitikai intézkedéssel tudnak támogatást nyújtani, de szerepet kaphat az ösztönzés, a szabályozás és a büntetés eszközrendszere is.
Hogy áll Magyarország?
Magyarország már nem akkora nehézipari szereplő, mint a múlt rendszer erőltetett iparosítása idején. Mégis Dunaújváros, Miskolc, Vác, Hejőcsaba, Kazincbarcika, Tiszaújváros, Pét a bizonyítékok arra, hogy egykoron – és részben ma is – milyen komoly jelenlétünk volt ezekben az energiafaló ágazatokban. Ma már nincs BVK, TVK, egészen mások a vasművek, de azért petrolkémiában, műtrágyagyártásban vagy akár cementiparban ma is lokális központnak tekinthetjük Magyarországot.
Mi lesz ezeknek a szektoroknak a jövője? Az EU kicsit ambivalens a szabályozásban, mert a kvótarendszer szélesítésével szeretné elérni a kibocsátás csökkentését, de a versenyképesség és a munkahelyek miatt nem szeretné teljesen átengedni ezeket a szektorokat az EU-n kívüli világnak.
A szennyező iparágak között van olyan, amelyik természetes okokból szorul vissza: csökken iránta a kereslet, új innovációk váltják fel a húzótermékeket. Például papírt kevesebbet használunk, a dohányzás is visszaszorul. Ugyanakkor vasra, acélra, műanyagra óriási igénye van a világnak. Ha pedig így van, akkor továbbra is nagyon nagy hangsúlyt kap az energiahatékonyság.
