Ahogy várni lehetett, 2025 nyara is rendkívül melegre sikeredett. Az európai és az észak-amerikai árampiacokon egyaránt komoly kihívást jelentett a hőség kezelése. A légkondicionálók tömeges használata, az erőművek hűtésének nehézségei és a kialakuló magas árak mind hozzájárultak a feszült helyzethez. Ugyanakkor felértékelődött az okos, rugalmas rendszerek, az összekapcsolt hálózatok és az energiatárolók szerepe.
Milyen veszélyeket hoz a hőség?
A szélsőséges meleg egyre gyakoribbá és intenzívebbé válik világszerte, ez pedig hatással van az emberek életére, az energiaiparra és a gazdaságra. Előbbi kapcsán a légkondicionálásra fordítandó fogyasztás megnövekedése mellett az ilyenkor valóban többet termelő naperőművek juthatnak először az eszünkbe. Ugyanakkor ezeknél is fontosabb tényező, hogy a hőerőművek és az atomerőművek hűtése egyaránt nehezebbé válik a felmelegedő folyók miatt. Mindez idén nyáron is bekövetkezett.
Ami a gazdaságot illeti, a Világgazdasági Fórum becslése szerint a szélsőséges hőség elképesztő hatásokkal járhat: 2030-ra évente 2400 milliárd dollár termelékenységi veszteséget könyvelhetünk el. Ez több elemből tevődhet össze, többek között a munkavállalók teljesítményének visszaeséséből, a megnövekedett hűtési igényből vagy akár a berendezések gyorsabb tönkremeneteléből.
Az emberi oldal
A gazdasági hatásoknál is fontosabbak az egészségügyi kockázatok. Az Egyesült Államokban és Ausztráliában már mérik, hogy a szélsőséges hőség milyen mértékben fokozza a szívelégtelenséget. Sőt, molekuláris szinten is befolyásolhatja a gének működését, ezzel gyorsítva az öregedést.
Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatása szerint az is negatív hatással van az egészségre, hogy a forróságban az emberek kevésbé sportolnak, kerülik a szabadban végzett tevékenységeket. Egy banális, de beszédes példa: a nagy melegben sokan inkább házhoz rendelik az ételt, így még az a minimális mozgás is kiesik, amit egy étteremig vagy menzáig való séta jelentene.
Nehéz védekezni
Nem mindenki dolgozhat klímás irodai környezetben. Rengeteg embernek nincs választása: a mezőgazdaságban dolgozók, a közterületi munkások, a futárok, az utcai árusok és még sokan mások kénytelenek a szabadban megküzdeni a kánikulával.
Egykor a hölgyek és az urak legyezővel hűsítették magukat. Ma már a légkondicionálók mellett a hordozható ventilátoroknak is egyre nagyobb a piaca. Mások a napi időbeosztást igazítják a hőséghez: a szemétszállítók, az építőmunkások vagy a fuvarozók gyakran a hajnali órákban dolgoznak, hogy elkerüljék a legforróbb napszakokat.
A trend megállíthatatlan
A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint az elmúlt évtized minden nyara a legmelegebbek közé tartozott. Kínában, az Egyesült Államokban és Indiában a hőhullámok több tíz terawattórával növelték az áramigényt a nyári hónapokban.
A légkondicionálás iránti kereslet az Egyesült Államokban 37, Kínában 31, Indiában pedig 19 százalékkal nőtt. Az IEA előrejelzése szerint 2050-re a világban megháromszorozódik a légkondicionálók száma.
Kínában és Indiában a többletigényt nagyrészt szénerőművek fedezték, ami szintén hozzájárul a további felmelegedéshez.
Európai kihívások
Kontinensünkön a nyári hőség a hálózatokra is közvetlen hatással volt: felmelegedtek a kábelek, hűtési problémák jelentkeztek. Az információalapú irányítás, az okos hálózatok és az energiatárolók szerepe emiatt értelemszerűen felértékelődött.
Magyarországon összességében jól vizsgázott a rendszer, komoly áramkimaradások nélkül vészeltük át a nyarat. Délebbre, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban azonban több problémát is okozott a tartós hőség. A 40 °C körüli melegben egész Európában megugrott a fogyasztás, aminek következtében eljutottunk oda, hogy a nyári csúcsidőszakok jellemzően felülmúlják a téli igényeket. Az irodaházak többségében több energiát emészt fel a hűtés, mint a fűtés.
Országonként eltérő hatások
Az Ember think tank jelentése szerint a hőhullám országonként eltérően növelte az áramfogyasztást. Míg Németországban és Lengyelországban 5–7 százalékos volt az emelkedés, addig Franciaországban és Belgiumban már 8–10 százalékos, Görögországban és Spanyolországban pedig 14–16 százalékos ugrást mértek.
Közben a francia atomerőművek működését korlátozta a folyók túlmelegedése és a kényszerű karbantartások sora, a német naperőművek pedig rekordtermeléssel segítették a fogyasztást.
Ahogy többször is említettük, az ilyen helyzetek felértékelik az okos hálózatok, a rugalmas energiatárolás és az összekapcsolt rendszerek jelentőségét. Amíg süt a nap, érdemes eltárolni a megtermelt energiát, hiszen a klímák még estefelé is mennek. És ha egy országban enyhébb az időjárás, a fölös áramkínálat átsegítheti a szomszédos országokat is a kritikus időszakokon.
Körmünkre ég a munka
Az idei nyár tapasztalata világosan mutatja, hogy a hőség energiapiacra kifejtett fokozódó hatása már nem távoli jövőkép, hanem a mindennapok valósága. A következő években csak akkor maradhatunk biztonságban, ha a rugalmas, intelligens energiarendszerek fejlesztését és a fogyasztói tudatosság erősítését egyszerre tartjuk szem előtt. Ráadásul a versenyképességünket is így óvhatjuk leginkább.
A hőhullámok nem várnak, a felkészülés technikai felelőssége mellett azonban a tudatosítás, az edukáció feladatát sem hanyagolhatjuk el.