Az ellátásbiztonság kihívásai
A magyar áramrendszer jelenleg kínálathiányos, ami azt jelenti, hogy az import egyelőre elkerülhetetlen. Ugyanakkor az országnak kiemelt érdeke, hogy az itthon megtermelt villamos energiát minél hatékonyabban használjuk fel, és ahol lehet, spóroljunk.
A nyári nagy áringadozások után november közepén is jelentős ármozgások jellemezték a hazai villamosenergia-piacot. Az elmúlt évtizedekben – például a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése érdekében – számos erőmű kapacitása kiesett, miközben új, nagyobb kapacitású erőművek alig épültek. Csak naperőművek létesültek, méghozzá jelentős számban.
Ez több problémát is felvet. Egyrészt a növekvő hazai áramigényt a magyar termelés önmagában nem képes teljes mértékben kielégíteni. Másrészt az időjárásfüggő termelés – például a napenergia – egy részét sem tudjuk optimálisan felhasználni. Gyakori, hogy túlfeszültség miatt a hálózat nem fogadja be a háztartási napelemek által termelt energiát, vagy pedig nagyon alacsony áron vagyunk kénytelenek exportálni azt, amikor a kereslet alacsony.
Tárolási kapacitások: az energiahatékonyság kulcsa
Ez a helyzet versenyhátrányt jelent, mivel olcsón exportálunk és drágán importálunk. Azok az országok, amelyek jobban tudják időzíteni az energiaértékesítést – például a balkáni vízerőműveket akkor üzemeltetik, amikor az áram ára magas – előnyben vannak. Magyarországnak minden olyan megoldás előnyös lenne, amely elősegíti a hazai termelés jobb hasznosítását.
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai javasolják, hogy az állam decentralizált ipari tárolókapacitásokat építsen ki helyi trafókörzetekben. Ez csökkenthetné a túlfeszültséget, növelhetné a hálózat rugalmasságát, és lehetővé tenné a magyar áram hosszabb távú megőrzését. Bár ez nem oldaná meg teljesen az ország energiaellátási problémáit, hozzájárulhatna az import csökkentéséhez, a hálózat stabilabb működéséhez és a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználásához.
Tárolók, mint multifunkciós elemek
Az ipari tárolók különleges szerepet töltenének be a rendszerben, mivel egyszerre viselkednének fogyasztóként és erőműként. Amikor a napelemes rendszerek túltermelnének, a tárolók „fogyasztóként” elnyelnék a felesleges energiát. Később, amikor a fogyasztók áramigénye megnőne, a tárolók a kínálati oldal részévé válnának, és visszajuttatnák az energiát a hálózatba.
Ez különösen fontos a magyar villamosenergia-rendszer szempontjából, amelyben:
– az erőművek a kínálatot biztosítják,
– a rendszerirányító szabályozza az egyensúlyt,
– a fogyasztók pedig a keresleti oldalt képviselik.
Az ipari tárolók tehát egyensúlyozó szerepet játszanának, és segítenék a rendszert abban, hogy az időjárásfüggő energiatermelést jobban integrálja.
Technológiai lehetőségek és kihívások
Jelenleg a hálózati cégektől önállóan nem várható el, hogy finanszírozzák és kiépítsék az ipari tárolórendszereket. Az államnak is részt kellene vállalnia ezek megvalósításában. Az ilyen tárolók nemcsak a hálózat stabilitását és biztonságát növelnék, hanem elősegítenék a hazai termelésű energia megtartását. Ez kedvező hatással lenne az ország külkereskedelmi egyenlegére és energiaellátásának biztonságára.
Minden megtakarított kilowattóra előnyös, mivel csökkenti az importszükségletet és mérsékli a gázerőművek üzemeltetését. Bár a jelenlegi összekapcsolt piacokon mindig volt lehetőség áramimportálásra – akár magas áron is –, nem garantált, hogy ez a jövőben is így marad.
A tárolási technológia jövője
A mai tárolási technológiák – például a lítium-ion vagy a vasfoszfát akkumulátorok – költségesek. Ugyanakkor ígéretes fejlesztések vannak kilátásban. Egy svéd cég, az Enerpoly, cink-ionos akkumulátorokat fejleszt, amelyek olcsóbbak lehetnek a jelenlegi megoldásoknál, mivel a cink nagyobb mennyiségben és könnyebben hozzáférhető, mint a lítium. Ezek az akkumulátorok szélesebb hőmérsékleti tartományban működnek, kevesebb karbantartást igényelnek, és akár 20 évig is használhatók, szemben a lítium-ion akkumulátorok 12 éves élettartamával.
Ez a technológia még fejlesztési fázisban van, de ha sikerül gazdaságosan gyártani, akkor jelentős előrelépést hozhat a tárolási kapacitások kiépítésében, csökkentve az energiapiaci árak ingadozásait, és növelve a rendszer rugalmasságát.
Összegzés
Az energiatárolás fejlesztése alapvető fontosságú Magyarország számára. Nemcsak az importfüggőséget csökkentené, hanem hozzájárulna a megújuló energiaforrások jobb kihasználásához és a hálózat stabilabb működéséhez. Az ipari tárolók kiépítése és a technológiai innovációk támogatása kulcsfontosságú lépések a fenntartható energiaellátás felé.