Lehet, hogy nem Magyarországnak a legjobbak a szeles adottságai, de a megújuló áramtermelési portfóliónk diverzifikálása nagyon hasznos lenne, vagyis a valóban tiszta energiaforrásról nem lenne szabad lemondani. Valami most megindult, de a (szél)malmok lassan őrölnek.
2024 nyarán a meleg, napos időjárás, és ebből következően a sok lakossági és irodai légkondihasználat sokféle anomáliára felhívta a figyelmet. Magyarország áramrendszerében különösen, de voltaképpen az egész térségünkben gondot okozott, hogy amikor sütött a nap, volt áram és az viszonylag olcsó volt, amikor azonban nem, akkor hiányjelenségekkel kellett szembesülnünk, és olykor eszelős magasságokba szökött az áram ára. A magyarázat nyilván abban rejlett, hogy elég sok már a napos kapacitás, a szép időben ők is termeltek, este viszont nem.
A szél kicsit segíthetett volna
Amennyiben az energiamixünkben több lett volna a szélerőmű, akkor a kevésbé napos, enyhén szeles időszakokban ezek segítettek volna jobban egyensúlyban tartani a rendszert.
Valójában a felhős éggel nem jár együtt azonnal a szél, így ez az összefüggés csak korlátozottan igaz. Ahol sok szél van – a térségünkben ilyen Románia és Németország –, ott is okozott fejfájást a naperőművek túltermelése. Mindenesetre egy egészséges energiamixben a szélerőművek hatása kiegyenlítőleg hat.
Ettől függetlenül viszonylag sok minden történt itthon is a szélfronton, igaz a látványosabb változások még előttünk vannak. A magyar kormány vállalt szélerőmű-fejlesztéseket, és az is látszik, hogy pár kisebb lépés meg is történt ebben az ügyben, igaz a kommunikáció olykor továbbra is kritikus a „tájképet elcsúfító szélerőművekkel” szemben.
A jelenlegi helyzet
Magyarországon ma mindössze 330 megawattnyi szélerőmű-kapacitás működik, miközben a naperőműveink összkapacitása már 6700 megawatt. Van azonban egy uniós vállalásunk, amely szerint legalább 1000 megawattig fejlesztjük a hazai szeles kínálatot. Ám, mivel a vezetékrendszer, a hálózat működtetése mostanában korlátokba ütközött, a kormány mindössze egyetlen új csatlakozási pontot szeretne az új szélerőműveknek építeni. Vagyis, ha elkészül majd a minimum 670 megawattos projekt (valójában egy kicsit talán nagyobb is lesz a kapacitás), akkor az mind Kapuvár környékén, vagyis Győr-Moson-Sopron vármegyében fog belépni a magyar hálózatba.
Az elkötelezettség komolyságát mutatja, hogy már látszik is a rendszerekben, mely két cég kapott csatlakozási engedélyt. Ugyanakkor a szektor szereplői arra is panaszkodnak, hogy amennyiben komolyan gondolnánk a szélenergia fejlesztését, akkor a többi érdeklődőt sem szabadna még évekig elzárni a fejlesztések lehetőségétől.
Kiskapuk
Vannak ugyan kiskapuk, például az, hogy meglevő csatlakozási pontokra lehetne fejleszteni, de ezek eléggé irreálisak. Vagyis, ha valakinek van egy ilyen kapacitása, például egy naperőműhöz, akkor ő hatékonyan nem nagyon tud egy szélerőművet is odaengedni. Van olyan időszak, amikor a nap süt és a szél nem fúj, és olyan is, amikor a nap nem süt, de a szél fúj, mégis van annyi átfedés, hogy ezek a közös megoldások csökkentik az ilyen kombinációk hatékonyságát. Ráadásul eleve nem ugyanazokat a kistérségeket preferálják általában a napos és a szeles fejlesztők. Ők egyébként emellett arra is panaszkodnak, hogy nem is olyan könnyű engedélyekhez jutni. Az engedélyeztetés során például a műszaki, gazdasági tájékoztatót a honvédelemnek is jóvá kell hagynia, vagyis azt is meg kell vizsgálni, hogy a szélerőmű nem zavar-e fontos radarokat, és ez az engedély nem szokott megszületni, vagyis még az előírt védőtávolságokon kívül is kiderülhet az egyedi vizsgálatok során, hogy valami akadálya van a fejlesztésnek.
Kritikák és előnyök
A magas tornyok tényleg nem szépek, esetleg hangjuk is van, biztos, hogy indokolt a lakott területektől valamelyest távol tartani őket, még ha a konkrét távolság, a méterek száma vita tárgya is lehet. Az is igaz, hogy óhatatlanul lesz veszteség a madárállományban, ahogyan az is, hogy az év 8760 órájából jó esetben is csak 25-30 százalékban használhatók, de ez még mindig jobb arány, mint egy naperőmű kapacitásának kihasználtsága, ahol nemcsak az esti órák, de a borús órák is kiesnek.
Ráadásul ma már egyre jobbak az időjárás-előrejelző rendszerek, profibb a menetrendezés, és a világ már csak olyan, hogy előre megy, még több lesz a tapasztalat, még hatékonyabbak lesznek a szélerőművek.
Öt év
Az új kapacitásoknak 2029. december 31-ig kell csatlakoznia a hálózathoz, ami pozitív hír, mert van idő megépíteni a szélerőműveket, de rossz hír is, mert az látszik belőle, hogy a szeles kapacitások csak később fogják segíteni a rugalmasságot.
Magyarországon az elmúlt időszakban határozottan egy olyan mix volt a fő célkitűzés, amelyben a központban a napenergia és a nukleáris energia állt, a rugalmasságot a gázerőművek, az import és adott esetben Paks 1 leszabályozása adta a rendszerhez.
A szélerőművek intenzívebb és gyorsabb fejlesztése azonban ugyanúgy segíthetne, mint a CCGT gázos erőművek, a mindenféle tárolók, a geotermikus energia, vagy esetleg a szivattyús tározós vízerőmű. Külön-külön egyik sem csodaszer, de együtt közösen nagy változást okozhatnak, és nyilvánvalóan érdemes minden olyan lehetőséget megragadni, ami segíti a magyar áramrendszerben a több termelést és a kínálat jobb időbeli elosztását.