Kevés olyan ország van, amelyiknek olyan kedvezőek lennének a geotermikus adottságai, mint Magyarországnak. Természetesen ebben a műfajban Izland az etalon, ahol olyan mennyiségben áll rendelkezésre a könnyen kinyerhető földhő, hogy szinte ingyen van a meleg víz és az áram, ráadásul az ország tele van csodálatos szabadtéri melegvizű fürdőkkel.
Magyarország ennyire nem szerencsés, de azt itthon is mindenki tudja, hogy kiválóak a balneológiai lehetőségeink, vagyis remek fürdőink vannak. Más kérdés, hogy városi, körzeti vagy egyedi fűtésre kevésbé használjuk a geotermikus lehetőségeinket, áramtermelésre pedig csak egészen marginálisan, egyetlen hazai kísérleti projekt révén.
Az állam emiatt új programot hirdetett, hiszen a fűtési, illetve esetleg villamosenergia-termelési céllal alkalmazott geotermia tényleg ígéretes. Ám, hogy a terület ne csak ígéret legyen, hanem a gyakorlati alkalmazás szintjére lépjen, össze kell fogni.
Nagyon szerethető
A geotermia röviden azt használja ki, hogy a Föld hőmérséklete lefelé nagyjából kilométerenként 30 Celsius-fokkal emelkedik. Ahol víz is van a talaj alatt, ott egyszerűbb felhozni a meleget.
A geotermikus felhasználások nagyon vonzóak, hiszen természetesek, tiszták, nem fosszilisak és Magyarország esetében az is nagyon hangsúlyos, hogy hazaiak, vagyis beszerzésük nem igényel importot.
A jelenlegi magyar kormány nagyon bízik ebben a területben, ezért fogalmazta meg a Nemzeti Földhő Stratégiáját.
A fő célok
Ismertessük röviden, hogy mit is szeretne a kormány elérni a közeljövőben!
- Rövid távon (2-4 éves időtávon belül) elsősorban ipari, mezőgazdasági (élelmiszeripari) és településfűtési célú hőhasznosításra helyezi a hangsúlyt.
- Középtávon (4-6 éven belül) a távhőellátás, valamint a villamosenergia-termelés is felmerül, de ez kockázatosabb, több előkészítést igényel.
Az említett anyag szerint mind a mély, mind az úgynevezett sekély geotermikus lehetőségek szinergiáit vizsgálni kell. A sekély geotermia nevének megfelelően egy kevésbé mély és így alacsonyabb költségű és egyszerűbb technológia. Ilyenkor a fejlesztők nem fúrnak mélyre, csak 100-200 méterre, de onnan is kinyerhető olyan meleg víz, amely a fűtési célokat segíti.
Ráadásul a geotermikus világban is van újrahasznosítás, vagyis a lakosság, az ipar, a gyógyfürdők elfolyó meleg vize is hasznosítható.
Finanszírozás, támogatás
A kormány az elképzelésekhez pénzt is adna, valamint a gyors kezdeti eredmények elérése érdekében nagyobb szerepet vállalna a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. Mindehhez finanszírozási lehetőségeket, pályázatokat, tudásmegosztást ír elő. Mint a program megfogalmazza, a stratégiai célkitűzések teljesítéséhez évente átlagosan 80-90 MW nagyságú új geotermikus alapú energiatermelési kapacitás telepítése szükséges. Geotermiában a kormány szerint az elvi potenciál akár 60 PJ/év is lehet, a visszafogott tervek alapján az éves lehetséges növekmény nagyjából 0,5 PJ.
A program része, hogy az állam segíteni fogja a szűk kapacitások (például a kútfúrási kapacitások) javítását, és abban is partner lesz, hogy a termálvízkivételen alapuló beruházások kezdeti fázisában jelentkező geológiai, pénzügyi kockázatokat részben átvállalja mindenféle célzott pályázati felhívásokkal.
Az első időszakra (2026-ig) tervezett támogatási keret 34 milliárd forint. A beruházások (fúrások, hőközpontok, vezetékrendszerek) megvalósítását kedvezményes és kiszámítható feltételrendszer melletti Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció segítheti, legalábbis a kormány egy ilyen csomag indítását szintén tervezi.
Vannak jó példák
A geotermikus energiában nemcsak az említett Izlandra érdemes figyelni. Törökország, Finnország, a Fülöp-szigetek, illetve Új-Zéland is remek megoldásokat fejlesztett ki.
A hazai adottságok, az említett sekély geotermia, illetve a 100-200 Celsius-fokos hő elsősorban fűtés terén nyújthat megoldást, de akár hűtésre is használható. Az áramtermelés már kockázatosabb, hiszen drágább, és az adottságok sem mindenhol alkalmasak erre.
Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a geotermikus hőforrásokra valóban megújuló energiaként nézzünk, vagyis ne éljük fel a készleteinket, ne pazaroljunk. A geotermiánál kulcskérdés, hogy a feltörő vagy felszivattyúzott melegvizet használat után hagyjuk elfolyni, vagy csupán egy közvetítő közeget keringtetünk, esetleg a melegvizet visszapumpáljuk. Magyarországon ugyanis viszonylag sok geotermikus kitermelési pont működik, de ezeknek csak tizedéhez kapcsolódik visszasajtoló kút.
2027-től mindez változhat, mert az úgynevezett Vízkeretirányelv alapján már a visszasajtolás is kötelező lesz, bár egyedi engedéllyel el lehet ettől térni. Ha így lesz, akkor a geotermia is segíthet abban, hogy 2050-re elérhető legyen a hazai net zéró, vagyis a karbonsemlegeség.
Áramban is?
A szén, majd a földgáz széles körű elterjedése a fűtésben háttérbe szorította a geotermiát. Ma a jó adottságokkal rendelkező Magyarországon is csak nagyjából a teljes hőtermelés 6-7 százaléka származik geotermikus energiából. Ugyanakkor még ennek az aránynak is csak elenyésző töredéke az, amit a geotermia a villamosenergia-termelésben képvisel.
A 3 MW beépített kapacitású turai projekt országos szinten észrevehetetlenül kicsi kapacitás. Nem biztos, hogy lehet ezen érdemben javítani, de a geotermikus energiatermelés jövőbeli fokozása érdekében a projekt hozzájárul a hidrogeológiai modellek készítéséhez, vagyis segít felmérni a lehetőségeket. A munkában több állami intézet is részt vesz.
Minden jövőbeli geotermikus fejlesztésnél alapkövetelmény lesz, hogy a beruházó nézze meg, hogy van-e az energetikai célú geotermikus hasznosításnak lehetősége, mert ha igen, akkor azt előnyben kell részesíteni. Hol fogunk tartani egy évtized múlva vagy 2050-re? Majd meglátjuk… A stratégia igazi fokmérője ugyanis mindig az, hogy mi valósul meg belőle. Ám a cél egészen biztosan pozitív.