Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog Jó vagy rossz a kereskedőknek a magas energiaár?

Jó vagy rossz a kereskedőknek a magas energiaár?

Pénzt keresni mindenki szeret. Ugyanakkor a win-win szituációk előbbre mutatóak és komfortosabbak, mint a konfliktussal járó, egyoldalúan kiszolgáltatott helyzetek. Mi a helyzet az energiapiacon, amikor magas és volatilis árfolyamok jellemzőek?

Az energiapiacon alapesetben azonosíthatóak a tiszta pozíciók.

  • Ha alacsony az energia világpiaci ára, az a végfogyasztóknak, így a cégeknek, gyáraknak, közületeknek jó.
  • Ha magas az energia ára, az pedig inkább a „termelőknek”, az energiaforrásokban gazdag országoknak, a nyersanyag-kitermelőknek, erőműveknek kedvez.

De mi van a kereskedőkkel? Ők azt szokták mondani, hogy az üzletük a lehetőségekről, a különböző opciók ügyes menedzseléséről, a volatilitásról szól. Vagyis akkor például nem keresnek jól, ha unalmas a piac, ha tíz évig ugyanaz a gáz vagy éppen az áram ára. Ha tudnak ügyesen mozogni egy változékony piacon, ahol, ha kell, fedeznek, ha kell, átcsoportosítanak, ha kell, kivárnak, akkor felértékelődik a kereskedők szaktudása.

Jóból is megárt a sok

Az elmúlt hetekben, hónapokban azonban mintha nem azt éreznénk, hogy az energiakereskedők aranykorát éljük. Erre akár abból is következtethetünk, hogy Európa-szerte rengeteg nagy energiakereskedőt kellett megsegíteni, állami pénzeket kaptak német, francia, de még svájci cégek is. Ráadásul mintha nem is tolonganának a magánpiaci szereplők. Rendre azt halljuk, hogy a cégek, intézmények, önkormányzatok energiavásárlási lehetőségeit végzetesen behatárolja, hogy valójában ajánlatot sem kapnak áram- vagy gázigényeikre.

Van olyan mértékű és mennyiségű változékonyság, ami már egyáltalán nem kedvez a kereskedőknek sem, hanem inkább problémákat okoz a kiszámíthatóság, fedezhetőség, finanszírozás terén.

Jobb a békesség

Kezdjük a „soft” szempontokkal! Az energiakereskedő is ember. Ha az ügyfél elégedetlen, akkor nagyjából mindegy is, hogy valójában ki okozta a frusztrációját, a kilátástalanságát, máris rosszabb lesz mindenkinek a közérzete. Jobb úgy dolgozni, hogy a kereskedő és az ügyfele együtt örül egy helyzet kezelésének, fedezeti ügyletének, előrelátásának, biztonságának.

Sokkal rosszabb az, ha az ügyfél nem érti, hogy akár évtizedes együttműködés után most hirtelen miért nem kap árat, anyagot, ajánlatot. Pedig újabban sokszor ez a helyzet.

Új idők, változó szelek

Az ügyfeleknél szép sorban kifutnak a korábbi, még kedvező áron kötött áram- és gázszerződések. Ott állnak a kliensek és nem igazán értik, hogy hova lettek a régi sémák, miért nincs kiszámíthatóság. Ha azt még mindenki látja is, hogy minden vészesen megdrágult, azt már nehezebb átadni, hogy még drágán sincsen mostanában fix áras ígéret.

Pedig ez a helyzet. A piacgazdaságban minden ügyféltípus (magánember, cég, önkormányzat) megszokta, hogy a vevő a király, ha valaki venni szeretne, akkor az eladók ajánlatokkal bombázzák, sorban állnak a kegyeiért.

Ám, aki 2023-ra is szeretne a régi metódus szerint áramot és gázt venni, nem tud ugyanúgy elindulni. Nem tud egy hónapig mérlegelni, majd dönteni arról, hogy melyik kereskedő milyen áron adott ajánlatát fogadja el. Olyan a piac, hogy a vevő kis túlzással örülhet, ha kap egy órát arra, hogy reagáljon egy fix áras ajánlatra. Vagy elégedett lehet, ha egyáltalán szállítási, ellátási ígéretet kap, azaz pontos árat nem, csak egy változó, jellemzően valamilyen tőzsdei benchmarkhoz kötött áron fixált ajánlatot.

A kereskedőnek is nehezebb

A kereskedők oldaláról ugyanis alapvetően most ugyanaz a helyzet, mint a végvevők felől. Ők sem kalkulálhatnak sokféle jövőbeli forrással, hiszen mindenki kivár, mindenki joggal fél attól, hogy a kiszáradt piacon beszerzési gondjai lesznek, nem tudja előre garantálni azt, hogy ki tudja szolgálni majd az ügyfeleit.

Kimondhatjuk tehát, hogy összességében az energiakereskedőknek szintén nehezebb most, több a drasztikusan új elem, illetve a kezelhetetlen finanszírozási helyzet, amire nem lehet felkészülni.

Az ügyfeleknek természetesen nem jó a növekvő kockázat, de nem az a helyzet, hogy a kereskedők most agyonkeresik magukat rajtuk.

A kereskedők is sokszor a túlélésért küzdenek, és ez ellen nem úgy védekeznek, hogy extranyereségeket áraznak be, hanem inkább úgy, hogy csak arra vállalnak elkötelezettséget, amit teljesíteni is tudnak.

A piac változásai sokfélék,

  • van áremelkedés, ez nagyon ismert,
  • van kiszámíthatatlanság, erről is hallani,
  • de vannak olyan elemek, mint a volatilitás,
  • a magasabb árakhoz kapcsolódó finanszírozási többletteher,

amelyeket nem biztos, hogy értünk, főleg nem biztos, hogy ugyanúgy értünk.

A nehéz helyzetben nem a kereskedő és az ügyfele a konfliktus két oldala, ők inkább egy oldalon harcolnak a jövőjükért. De ahhoz, hogy ezt mindenki így is érezze, sok-sok párbeszéd szükséges.