Miért ennyire drága a gázpalack?

A gázpalack fajlagosan sokkal drágább, mint a vezetékes – vagy akár a tőzsdei – gáz. Mekkora a különbség, és miért van ez így?

Ha a fenti kérdést vizsgáljuk, érdemes rögtön onnan indítani, hogy szinte minden termék ára „megnő”, ahogy haladunk az alapanyagtól a végfelhasználóig. Az inputanyaggal foglalkozni kell (sokszor jelentős munkaerő- és eszközigénnyel), csomagolni kell, szállítani kell, raktározni kell, el kell juttatni a kiskereskedőhöz – és csak a végén kerül a fogyasztóhoz.

Egy agrárpéldával: bár 70 forint körül lehet egy kilogramm kukorica világpiaci ára, azon mégsem lepődünk meg, hogy a dobozos csemegekukorica fajlagos ára már akár 1500–2000 forint/kg is lehet. (Nem azért, mert „aranyból van”, hanem mert közben történt vele pár dolog: feldolgozták, hőkezelték, konzerválták, csomagolták, logisztikázták, és minden szereplőnek megvan a maga költsége és árrése.)

Talán még látványosabb példa a kávé értéklánca: a Visual Capitalist egy infografikán bontotta le, hogyan lesz a termelői oldal pár centes alapanyagából a végén több dolláros kávéházi termék – miközben útközben megjelenik a pörkölés, csomagolás, szállítás, kiskereskedelmi és vendéglátós árrés, valamint a működtetés teljes költsége.

Ugyanez a logika a gáz esetében is működik: a palackos gáz ára nem csak „a gáz ára”, hanem egy komplett terméké és szolgáltatásé, amiben benne van a palack, a töltés, a biztonság, a logisztika, a készletezés és a kiskereskedelem összes költsége.

Nem ugyanaz a termék

Ráadásul fontos tisztázni: valójában nem is ugyanarról a termékről beszélünk.

A vezetékes földgáz természetes eredetű energiahordozó, jellemzően metántúlsúlyos összetétellel (a metán mellett kisebb mennyiségben etán, propán, bután stb. is előfordulhat). A palackos gáz ezzel szemben PB-gáz (LPG), vagyis propán–bután keverék, amelyet kőolaj-finomítási folyamatokból és/vagy földgázfeldolgozásból lehet előállítani.

A felhasználásuk is eltérő: a vezetékes földgáz tipikusan fűtésre, melegvízre, áramtermelésre, ipari folyamatokra (például vegyiparban) használható. A PB-gáz hordozhatósága miatt ott erős, ahol nincs infrastruktúra (nyaraló, tanya, kemping, lakókocsi), és ahol „mobil energia” kell (főzés, fűtés, ipari kézi felhasználás, például egyes hegesztési/forrasztási feladatok).

A palackos PB-gázt sokan automatikusan a vezetékes gáz palackos verziójának gondolják, pedig ez inkább olyan, mintha a dízelt és a benzint hasonlítanánk össze: ugyanaz a funkciójuk, részben helyettesítik egymást, de a tulajdonságaik, ellátásuk és a „csomagolásuk” teljesen más költséglogikát hoz.

A palackosgáz-piac: sok szereplő, sok „láthatatlan” költség

Akinek van vezetékes gázszolgáltatása, ritkábban találkozik palackos PB-vel – de rengeteg helyen nincs hálózat, vagy nem éri meg kiépíteni, illetve sok esetben eleve mobil felhasználásról beszélünk. A kínálati oldalon több szereplő van (például Prímaenergia és más forgalmazók), és a legtipikusabb háztartási kiszerelés a 11–11,5 kg-os palack. A piaci árak szűk sávban mozognak: például egy 11,5 kg-os PB-töltet a kiskereskedelemben tipikusan 8 ezer forint körül alakul (aktuális árlistákban 8190 Ft is látható).

Energiatartalom oldalról a PB-gáz „sűrű” üzemanyag: 1 kg PB-gáz fűtőértékét 46 MJ körül adják meg, így egy 11,5 kg-os palackban nagyjából 529 MJ energia van, ami kb. 147 kWh-nak felel meg – a gyakorlatban ezért szokás ~150 kWh-értékkel számolni.

A palackos PB árának jelentős része nem maga a molekula, hanem a „termékbe csomagolt biztonság”. A palack nyomástartó edény, amit vizsgálni, karbantartani, nyilvántartani kell; a töltésnél, szállításnál, tárolásnál speciális szabályok és biztosítási/kockázati költségek jelennek meg – ezek mind beépülnek az árba. A vezetékes gáz mögött nagy volumenű, folyamatos, infrastruktúra-alapú ellátás áll; a palackos piac ezzel szemben sok kis „utolsó kilométeres” kiszolgálást jelent. És az utolsó kilométer szinte mindig drága – akár pizzáról, akár csomagról, akár energiáról van szó.

Energiapolitika: van (volt) hatósági ár, de nem mindenkinek

Az összehasonlításnál az energiapolitika sem mellékszál. Magyarországon a vezetékes földgáz lakossági árazásában van kedvezményes (rezsicsökkentett) sáv, míg a PB-gáz esetében a hatósági ár intézménye lényegében kivezetésre került: 2023-ban törvénymódosítással eltörölték a PB-palackok hatósági árát.

Összehasonlítás a tőzsdei árral (TTF)

A piaci földgázár európai benchmarkja tipikusan a holland TTF. 2026. február 2-án (tehát „most”, a cikk írásának napján) a TTF 34,54 EUR/MWh körül volt, január végén pedig 39–40 EUR/MWh értékek is látszottak. Ha egyszerűsítve 35 EUR/MWh-val számolunk, és 385 Ft/EUR árfolyamot veszünk (csak a nagyságrend kedvéért), akkor:

• 1 MWh ára: 35 × 385 = 13 475 Ft
• 1 kWh ára: 13 475 / 1000 = 13,475 Ft/kWh

A 11,5 kg-os palack ~150 kWh energiatartalma így tőzsdei áron kb. 2 020 Ft lenne (150 × 13,475). Ehhez képest a ~8 190 Ft-os palackár azt jelenti, hogy energiaegyenértéken nagyjából négyszeres árat fizetünk a „tiszta” tőzsdei gázárhoz képest.

Hogy miért nem fair a „tőzsde vs. palack” összehasonlítás? A TTF egy nagykereskedelmi jellegű benchmark, ami nem tartalmazza a lakossági ellátás sok költségét (kiskereskedelem, tárolás, kiegyenlítés, kockázatkezelés, adók, működés). A palack ezzel szemben eleve egy kész, bolti végtermék – ezért ez az összevetés inkább arra jó, hogy megmutassa: mennyit ér az ellátási lánc és a hordozhatóság.

Hazai végfogyasztói vezetékes gázár: rezsi és „piaci” sáv

A magyar lakossági földgázárnál jön a mértékegység-kavalkád. A kedvezményes mennyiség 63 645 MJ/év, ami kb. 1729 m³/évnek felel meg (ez maga a hivatalos logika a számlázásban). A rezsicsökkentett ár 2,865 Ft/MJ, míg az átlagfogyasztás felett fizetendő – a kommunikáció szerint „piaci” – ár 22,002 Ft/MJ.

Átszámítva kWh-ra: 1 kWh = 3,6 MJ.

• Rezsiár: 2,865 Ft/MJ × 3,6 = 10,314 Ft/kWh
• „Piaci” ár: 22,002 Ft/MJ × 3,6 = 79,207 Ft/kWh

Ha ehhez viszonyítjuk a PB-palackot: 8190 Ft / 150 kWh ≈ 54,6 Ft/kWh.

Vagyis:

• a rezsicsökkentett vezetékes gáz nagyságrendileg ötször olcsóbb lehet energiaegyenértéken, mint a palackos PB;
• az átlagfogyasztás feletti vezetékes ár viszont akár drágább is lehet, mint a palackos gáz (ami elsőre sokaknak meglepő).

A lényeg egy mondatban összegezve

A palackos gáz azért drága fajlagosan, mert a fogyasztó nem pusztán energiahordozót vesz, hanem hordozható, biztonsági előírásokkal terhelt, eszközigényes logisztikával kiszolgált végterméket – és erre jön rá az a tény, hogy a vezetékes földgáz lakossági ára Magyarországon részben támogatott/szabályozott, míg a PB-gázé jellemzően piaci.